27 méteres ugrás a Duna fölött

27 méteres ugrás a Duna fölött

A Dunába pottyannak-e az óriás-toronyugrók? Mi lesz a Városligeti-tóban? Miért nem a Duna Arénában lesz a vízilabdadöntő? Bemutatjuk a nyári – nem csak – budapesti vizes-vb helyszíneit.

A rengeteg szó mellett arról, hogy miként emelkednek a csillagok közé a júliusi 17. FINA vizes-világbajnokság és az azt követő masters-vb költségei, hogyan harcolnak a zöldek a rendezvényhelyszínek építőivel, sokkal kevesebb figyelem fordul a helyszínek bemutatására, márpedig akad néhány különlegesség a budapesti gigaesemény körül.

Eleve még mindig nem kevesen lehetnek, akik úgy tudják, július 14. és 30. között szimpla úszó-vb-re kerül sor a „Dagályban”, amit a tesztüzem megkezdődésekor Duna Aréna névre kereszteltek. Az igazság ezzel szemben az, hogy a medencés úszók mindössze 8 napos versengése mellett a szinkronúszók, a mű- és toronyugrók, az óriás toronyugrók, a nyílt vízi úszók, valamint a vízilabdázók seregszemléjét is Magyarország rendezi meg, és nem is csak Budapest, hanem a vb-k történetében először két város, Pest mellett Balatonfüred, hogy a viadalokat követő augusztusi mastersversenyekre most egy szót se „pazaroljunk”.

Az események a Duna Arénában kezdődnek, már a megnyitó napján jönnek a műugrók. Úgyhogy mi is ott kezdünk.

http://mno.hu/

Duna Aréna

Az érdeklődést eddig talán növekvő ára és a tervekhez képest jelentősen megváltozott kinézete miatt kiváltó úszócentrumban több medence is van, de például a gyerekmedence eltűnik a vb idejére: itt lesz ugyanis a magyar úszóválogatott verseny alatti főhadiszállása, melegítő- és gyúróhelye. A versenymedence „rövid” oldala mögött, külön térben van a 10 pályás edzőmedence, így nem fordulhat elő, hogy esetleges kiabálások a tréninghelyről a versenytérbe átjussanak, megzavarva például valamely futam indítását. Az edzőmedence fölé magasodik a jelenlegi konferenciaterem, itt fog majd „gyúratni” a többi bő 190 résztvevő ország úszóserege, de ehhez a térhez még hozzácsapódik a terasz, ami szintén e célt szolgálja majd a 8 nap során. A gyúróhelyről a versenyekre igyekvő sportolókat először a „first call roomba” szólítják, ahol a felszerelés ellenőrzése történik, innen vezet az út a last call roomba, ahonnan a rajtkőhöz szólítják az úszókat. A futamok után a „vegyes zóna” felé kell elhagyni a medenceteret, ahol a kijárat előtt még a tévé- és rádióstábok szerencsésebbjei kaphatják el a versenyzőket egy-egy mondatra, a medencetér kijáratán áthaladva jönnek az írott sajtó képviselői, akik tudósítói helyükről kiugrálva dughatják diktafonjukat Gyurta Dánielék orra alá. Külön hely áll a fotósok rendelkezésére, és arra is építettek egy nagyobb szobát, hogy egy versenynap végén a hősöket nagyobb számú újságíró egyszerre faggassa – 1500 sajtómunkatárs dolgozik majd a Dagályban. Az eredményhirdetés helyszíne, a pódium a nézőtéri első emelet mellvédjén helyezkedik majd el, így mind a nézők, mind a versenyzők számára felejthetetlen élmény lesz dobogóra állni a vb-n. A versenymedence túlsó hosszú oldalán, a nézőtér alatt a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) irodái kapnak helyet, közvetlenül a versenymedence mellett, és szintén a tribün alatt az időmérésért felelős Omega Timing irodája van (itt már le vannak téve az időmérést szolgáló panelok), ami már ezernyi kábellel van összekötve – a medence alatt futtatva – a versenymedence elektronikai kiállásaival. A sarokban van még egy számítógépekkel teli szoba, ahonnan a világítást, a hangosítást és a kivetítőket vezérlik. Apropó, kivetítők! A két hosszanti oldali projektor között lesz egy, az NBA-meccsekről megismert, a medence fölé belógó fekete „vetítőkocka”. Ezekre a képi információkat többek közt a medence mellett és alján sínen, valamint a fölötte zsinóron mozgatott pókkamerák szolgáltatják.

Fontos kötelesség megemlíteni a műugrók versenyinfrastruktúráját, ugyanis – az úszószövetség tudomása szerint – hazánk az utolsó előtti ország volt Európában, amely mindeddig nem rendelkezett állandó, fedett, tornyos műugróhellyel. A tornyok alatt, alagsori szinten gumiasztalos edzőtermecske is létesült – ilyen volt a versenyzőknek a londoni olimpián is, csakhogy a magyarok nem használták, mert nem szoktak hozzá és féltek a sérüléstől…

A Duna Aréna, mint lapunk tegnap az átmeneti üzemeltető Bp2017 NKft.-től megtudta, a közelmúltban megszerezte a használatba vételi engedélyt, így minden akadály elhárult az elől, hogy a jövő hét végén itt rendezzék a vízilabda-BL hatosdöntőjét, és kisvártatva ugyanide jöjjön egy Budapest Open elnevezésű úszóviadal – ha már az áprilisi országos bajnokságot még nem tudták, a hivatalos kommunikáció szerinti akarták itt rendezni.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

A vízilabda eseményei 16-ától 29-éig, tehát az első ráúszástól az utolsó éremátadásig a Margitszigeten lesznek, ami bár még nincsen kész (június derekára ígérik), a helyszín már nagy rutint szerzett világversenyek terén, 2014-ben például Európa-bajnokságot rendeztek itt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért itt és nem a Duna Arénában lesznek legalább a döntők, az úszószövetségi válasz érthető: a tévés úszó- és vízilabda-közvetítések mára annyira elkülönültek egymástól, hogy lehetetlenség a kameraállásokat olyan rövid idő alatt oda- és visszaállítani a medencetérben, ahogy az szükséges volna.

http://mno.hu/

Batthyány tér

Az óriás-toronyugrás helyszíne lesz a rakpartról a Dunába nyíló minilétesítmény. Az ugrók nem a Dunába pottyannak majd álló helyzetben, hanem egy 15-ször 15 méter alapterületű, 6 méter mély medencébe, a hölgyek 20, az urak 27 méter magasságból. A helyszín elgondolása az volt, hogy az ugrások közvetítése során több kameraállásból mutogathatók a tévénézőknek Budapest nevezetességei, a Parlament, a Lánchíd, a Vár és a Gellért-hegy. A budai alsó rakparti közlekedőknek az ígéretek szerint nem kell félniük, kizárólag a versenyek alatti pár órára zárják le a rakpartot, persze a fonódó szakaszos leállásával együtt már kialakulhatnak nagyobb forgalmi nehézségek…

Érdekes részlet még, hogy az óriás-toronyugrásra épített talapzat a vb után is megmarad, turisták számára lesz fotózkodó hely.

http://mno.hu/

Városligeti-tó

Méltatlanul kevéssé ismert részlete a világbajnokságnak, hogy a csónakázótó Vajdahunyad-vára felőli szegletében tartják a szinkronúszók versenyeit, tehát szintén festői környezetben. A mesterséges tó alig 40-60 centis vízmélysége természetesen nem alkalmas erre a viadalra, itt is mobilmedencés megoldással él a magyar rendezőcsapat. Külön érdekesség, hogy a kétmedencés mobil komplexum egyik „ácsolatát” a pesit Kőér utcában már használják, a vb-re fogják szétszedni és a Ligetben összeszerelni, a versenyek után pedig egy ma még ismeretlen helyszínen végleges elhelyezést kap majd.

Erre a helyszínre azért van szükség, mert a szinkronúszáshoz szükséges, üvöltő zene mind az úszókat, mind a vízilabdázókat, mind az óriás-toronyugrókat zavarná.

Balatonfüred

A nyílt vízi úszók számára régóta jól bevált helyszín a Balaton, emberemlékezet óta rendeznek itt öböl- és Balaton-átúszást, 2013 óta pedig komoly nemzetközi versenyeket is – Európa-kupákat, világkupa-viadalokat, és junior-világbajnokságon is úsztak már itt sportolók. A szokásos színvonalat ezúttal is igyekeznek megugrani a szervezők, vízen úszó kivetítők segítségével. Egyetlen szégyenfolt éktelenkedik a helyszínen, a 2014-es nyári fertőzés, amikor a júniusi Európa-kupa viadalról számos versenyző, köztük Risztov Éva és Gyurta Gergely is a kórházban kötött ki, vélhetően közvetlenül a verseny előtt szennyezett víz került a kihelyezett versenypálya közelébe a Balatonba – talán egy személyszállító hajóról. Az Európai Úszószövetség az eseten gyorsan túllendült, és később is voltak itt versenyek.

A sok-sok szokatlan megoldásra – mobilmedencék, multifunkciós uszoda – azért is kényszerült rá Magyarország, mert eredetileg a 2021-es világbajnokságot nyerte meg a FINA-tól, ám egy Orbán Viktor miniszterelnök és Gyárfás Tamás korábbi úszóvezér közti telefonhívás mindent megváltoztatott azok után, hogy a mexikói Guadalajára visszalépett a rendezéstől a beláthatatlan költségek miatt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »