A borkészítés eddigi legrégebbi nyomaira bukkantak Grúziában

A borkészítés eddigi legrégebbi nyomaira bukkantak Grúziában

TBILISZI. Két grúziai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak – számolt be róla a BBC.

Az edények némelyikén szõlõfürt és táncoló férfiak képeit is felfedezték a tudósok, akik eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé. Korábban a borkészítés legrégibb bizonyítékának azokat a maradványokat tartották, amelyeket 7000 éves iráni cseréptöredékekben azonosítottak.

„Úgy véljük, a miénk a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a vadon termõ eurázsiai szõlõt borkészítésre háziasították. A bor az általunk ismert nyugati civilizáció egyik központi eleme: orvosságként, a társas együttlét katalizátoraként és értékes vagyontárgyként került a vallási rítusok, a gyógyszerkészítés, a fõzés, a gazdaság és a társadalom életének fókuszába az õsi Közel-Keleten” – magyarázta Stephen Batiuk, a Torontói Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzõje.

Az agyagedényeket két újkõkor faluban találták meg Tbiliszitõl mintegy 50 kilométerre délre. A borkészítés kémiai lenyomatát nyolc agyagedényben fedezték fel, a legidõsebb nagyjából a Kr.e. 5980-as évekbõl származik.

A kvevrinek nevezett nagy korsókat, melyek az õsi agyagedényekhez hasonlítanak, az országban ma is használják borkészítésre – mondta David Lordkipanidze, a grúz Nemzeti Múzeum igazgatója, aki a kutatásban segített. Batiuk szerint valószínû, hogy a bort az újkõkori ember a mai „kvevri-módszerhez” hasonlóan készíthette: a szõlõt összepréselték, a gyümölcshúst, a szárat és a magokat együtt erjesztették.

A világ legkorábbi ismert, nem szõlõbõl erjesztett borának, egy rizsbõl, mézbõl és gyümölcsökbõl készült alkoholos ital nyomait Kínában találták, a lelet nagyjából Kr.e. 7000-bõl származik.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »