A kötvény-biznisszel csak az állam nem járt jól

A kötvény-biznisszel csak az állam nem járt jól

A letelepedési kötvények árusítása véget ért. Tehát számot lehet vonni. A mutatók nem túl rózsásak, ahogy sejtettük az állam nagyot bukott, annak ellenére, hogy a hivatalos magyarázat szerint az államadósság finanszírozására indították a programot. Az offshore hátterű kereskedőcégek azonban nagyot szakítottak. Ennek fényében már sokadjára merül fel bennünk a kérdés, hogy valóban ennyire inkompetens lenne a kormányunk, vagy egyszerűen az embereket nézi hülyének és gátlástalanul szipojozza ki az államkasszát.

Magyarország a 2013 nyarán indult és 2017. márciusában lezárt letelepedési kötvények árusítása során összesen 7309 letelepedési vagy tartózkodási engedélyt adott ki a program keretében. Ebből a legtöbbet, 87 százalékot a kínaiak vásároltak. Annyit, hogy azzal fel is került az ország a Top5-be az AP hírügynökség által összeállított listán, ami azt vizsgálta, hogy mely országok adták ki a legtöbb letelepedési engedélyt kínai befektetőknek az elmúlt 10 évben.

1. Amerikai Egyesült Államok: 43 448
2. Kanada: 35 278
3. Portugália: 7875
4. Magyarország: 6405
5. Ausztrália: 4640

Annak tudatában, hogy Magyarország milyen egyszerű feltételeket támasztott a letelepedés engedélyezéséhez nem is csodálkozhatunk a kapott adaton. 300 ezer euró, plusz közvetítői díj és már jöhettél is az országba, ha szereztél egy erkölcsi bizonyítványt, hogy nem vagy büntetett előéletű. És azt se felejtsük el, hogy fél év múlva jöhetett a család is, akár egy egész életre.

Azért is meglepő a konstrukció, mert a többi ország gyakorlatát nézve mindenhol biztosította magát az állam, hogy valóban történjen valamilyen befektetés az országban. Franciaországban például 10 millió eurós befektetés, vagy 50 új munkahely létrehozása az elvárás, Görögországban vagy Máltán pedig ingatlanba kell fektetni. A magyar kormány azonban úgy érezte, nincs szükség arra, hogy a kötvényt vásárló üzletemberek garanciát adjanak rá, hogy hozzájárulnak az ország fejlődéséhez. Mi több, még csak adat sincs arról, hogy hányan hozták az országba üzletüket a kötvény miatt.

A kötvény árát pedig még vissza is kapja az igénylő 5 év múltán, azaz hamarosan kezdhetjük visszafizetni az eddig beszedésre került 330 milliárd forintot. 

A közvetítői díj persze marad a közvetítői cégeknél, akiket még Rogán Antal választott ki, mikor a parlament gazdasági bizottságát vezette. A forgalmazásért cserébe felszámolt közvetítői díj 40-60 euró volt, így 3 év alatt 100 milliárd forint nyereséget sikerült összehozniuk, az egyébként offshore-paradicsomokban jegyzett cégeknek.

Mindezen visszáságok mellett Demeter Márta, volt szocialista képviselő a 24.hu-nak nyilatkozott arról, hogy valószínűsíthető, hogy a vásárlók hátterét sem ellenőrizték kellőképpen a hatóságok, hiszen tavaly szeptemberben derült fény arra, hogy egy adócsalásért elítélt orosz bűnöző is érkezett az országba a kötvény kiváltásával. Valamint, ha a kérelmező át is ment a szűrőn, annak családtagjai enyhébb ellenőrzés alá estek és a kifizetett pénz eredetét sem lehetett vizsgálni, hiszen a kötvényforgalmazó cégek nem rendelkeztek az ehhez szükséges eszközökkel.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »