A magyarokat és a lengyeleket megkerülve keres szövetségeseket Emmanuel Macron

A magyarokat és a lengyeleket megkerülve keres szövetségeseket Emmanuel Macron

Magyarországot és Lengyelországot elkerülve indult szerdán kelet-közép-európai körútra Emmanuel Macron francia elnök. Előbb Salzburgban a „slavkovi háromszög” tagjaival, vagyis a cseh, osztrák és szlovák kormányfővel találkozott, majd továbbrepül, hogy a román, valamint a bolgár elnökkel is megbeszélést folytathasson. Azzal, hogy a visegrádiak közül a csehekkel és szlovákokkal leül tárgyalni, a csoport másik felével, a lengyelekkel és a magyarokkal viszont nem, több szakértő szerint megpróbál éket verni a négyesfogat tagjai közé. Teheti mindezt azért is, mert a csehek és a szlovákok az utóbbi időben mind jobban húzódzkodnak a Brüsszelt folyamatosan támadó lengyelektől és magyaroktól.

Nemrég Robert Fico szlovák miniszterelnök kerek perec ki is jelentette, hogy országának az unió magállamai közt a helye, nem pedig a periférián – ez utóbbit lényegében a Budapest–Varsó tengellyel azonosította.

Cseh részről a maghoz történő közeledést jelzi Bohuslav Sobotka miniszterelnök szerdai kijelentése, miszerint Csehország üdvözölné, ha megfigyelőként részt vehetne az euróövezet pénzügyminisztereinek az övezet jövőjéről folytatott tanácskozásain. Márpedig az Európai Unió gyakorlatilag jelenleg is kétsebességes, ebben a képletben az eurózóna államai jelentik a magot, a többiek pedig félig-meddig a perifériát.

A mostani azért is érdekes, mert korábban szó esett róla, hogy Macron Budapestre látogatna a visegrádiak szeptemberi csúcstalálkozójára – ezt azonban azóta sem erősítették meg hivatalos helyről. Úgy tudjuk, ezekben a napokban dőlhet el a látogatás sorsa: ha a csehekkel és a szlovákokkal a francia elnök meg tudja tárgyalni, amit akar, nagyon csekély az esély a budapesti vizitre.

Márpedig nem tenné rosszul, ha legalább a lengyeleket nem mellőzné, Macron egyik fő célkitűzése ugyanis a kelet-közép-európai munkavállalók helyzetének rendezése, azon belül is a keleti cégek által ideiglenesen, egy-egy munka elvégzésére valamely nyugati országba küldött alkalmazottak jogállásának felülvizsgálata. A dolog lényege, hogy szegényebb tagállamokból származó cégek bizonyos tendereken alá tudnak ígérni a nyugatiaknak, ha saját munkavállalókkal dolgoztatnak, ugyanis nem kell fizetniük a célországnak a hazaiaknál esetenként jóval magasabb járulékait. Ennek a rendszernek a legnagyobb haszonélvezője azonban éppen a Macron által most kihagyott Lengyelország, amelynek mintegy 500 ezer állampolgára dolgozik hasonló feltételekkel.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

Salzburgban Macron egyenesen az „európai szellem” elárulásának nevezte a gyakorlatot, ami nem fair módon állítja versenyhelyzet elé a gazdagabb nyugat-európai államokat.

Macron egyébként eddigi alig több mint száznapos elnöksége alatt már sikeresen összerúgta a port Olaszországgal és Spanyolországgal is; Madrid és Róma migrációs ügyekben nagyobb szolidaritást várna tőle. A tömeges migrációt megszenvedő olaszokat ráadásul a francia elnök kihagyta a líbiai rendezés kapcsán összehívott csúcstalálkozóról is.

Az Európai Unió megújítását célzó Macron ugyanakkor nagyívű terveinek nagy részéhez megkapta a németek támogatását – ez számára különösen fontos, hiszen többször is hangoztatta, hogy a kontinens motorjaként a francia–német tandemet szeretné látni. A külpolitikai sikerek márpedig nagyon kellenének, hiszen Franciaországnak még sosem volt száz hivatali nap után ilyen népszerűtlen elnöke. Még Macron sokak szerint a pozícióra alkalmatlan elődje, Francois Hollande is jobban teljesített hivatali idejének elején.

A nemzetközi sikerekhez pedig partnerek is kellenek, így nem meglepő, hogy az elnök azokat az országokat látogatja végig, amelyek inkább érdekeltek az uniós integráció felgyorsításában, ennek megfelelően jobban kaphatóak Macron politikájára. Az már alighanem csak hab lenne a tortán, ha emellett sikerülne leválasztani a szlovákokat és a cseheket a Brüsszellel szemben kritikus visegrádi blokkról.

Hogy ez mennyire nem lehetetlen, azt Fico már említett nyilatkozata mellett jól jelzi az a cseh lapértesülés, ami szerint Bohuslav Sobotka külön üzletet köthet Macronnal, ennek értelmében a csehek hajlandók lesznek tárgyalni arról, hogy a külföldre kiküldött cseh alkalmazottak az ottaniakéval egyenlő bért kapjanak, de csak ha Párizs nem fogja támogatni a kötelező menekültkvóták érvényességi idejének a meghosszabbítását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »