A republikánusok is aggódnak már

A republikánusok is aggódnak már

Minimálisan gyengült csak a tőzsde és a dollár is Trump fenyegetése miatt, hosszabb távon azonban súlyosabbak lehetnek a következmények. A Fitch Ratings már közölte: ha nem sikerül időben dönteni az adósságplafon megemeléséről, akkor felül fogja vizsgálni az Egyesült Államok AAA adósbesorolását „potenciálisan negatív célzattal”.

A kongresszus szeptember 5-én tér vissza Washingtonba a nyári szünet után, és 12 munkanapja van arra, hogy elfogadja a költségvetést, valamint megemelje azt az összeget, amelyet a kormányzat kölcsönvehet. Mindkettőt alá kell írnia az elnöknek – keddi beszéde szerint viszont Trump erre nem lesz hajlandó, ha nem kap pénzt az általa a mexikói határra ígért fal felépítésére. Ha pedig nincs költségvetés, akkor leáll a kormányzat működése. Ez legutóbb 2013-ban fordult elő, és 15 napig tartott, mert a republikánus többségű képviselőház nem tudott megegyezni az Obamacare finanszírozásáról. Az azonban szinte precedens nélküli, hogy ez olyan esetben történjen meg, amikor a törvényhozás mindkét házát és az elnököt is ugyanaz a párt adja. A leállás természetesen nem az egész kormányzatot, csak bizonyos intézményeket érinti, de így is gondot okoz, és megrendíti az Egyesült Államok kormányába vetett politikai és gazdasági bizalmat.

Sokkal súlyosabb problémának számít azonban, ha nem emelik meg az adósságplafont, mert akkor a kormányzat nem képes új hitelt felvenni, illetve törleszteni a meglévő adósságot. Ha pedig elhúzódik a két törvény elfogadása, akkor tovább csúszhat az adóreform kidolgozása is, vagyis az első évben semmi sem teljesül Trump kampányígéretei közül.

A költségvetés kidolgozása megfelelően halad, májusban már el is fogadtak egy kétpárti tervezetet, ezzel azonban Trump nem elégedett. Már akkor a kormányzat leállításával fenyegetőzött, hogy engedményeket kényszerítsen ki a demokratáktól, akiknek a támogatására szükség van a szenátusban, de akik egyáltalán nem lelkesednek a falért. A fenyegetést a vezető republikánusok is bírálták. Bár közülük kevesen vitatják a fal szükségességét, az építés finanszírozása a jelek szerint igazán csak az elnöknek fontos – és persze a szavazói bázisának. Trump 1,6 milliárd dollárt akar a következő költségvetésben elkülöníteni a falra, amely több mint 3200 kilométer hosszan húzódna a két ország között, nagyrészt a Rio Grande folyó vonalát követve. Kalifornia, Arizona és Új-Mexikó déli határán már valamilyen formában állnak fizikai akadályok: néhol hat méter magas vaskerítés, máshol szögesdrót.

A szövetségi kormány az 1990-es években kezdte el finanszírozni a fal építését, a legtöbb munkát 2006 óta végezték el, elsősorban George W. Bush elnöksége alatt – emlékeztetett összefoglalójában a Bloomberg. A Vámügyi és Határvédelmi Hivatal legalább hat méter magas falat tart szükségesnek, amelyen nem lehet sem átmászni, sem alagutat fúrni alatta, sem pedig egy óra alatt 30 centinél szélesebb lyukat ütni rajta. Trump szavazói bázisát kivéve a fal ötlete nem kimondottan népszerű az amerikaiak körében: a CBS News augusztus eleji felmérésének eredménye szerint a megkérdezettek 61 százaléka ellenzi, és csak 36 százaléka támogatja. Hasonló eredményt hozott több más közvélemény-kutatás is. A republikánusok körében magasabb, a demokraták között alacsonyabb a fal híveinek aránya. Azt pedig senki sem tudja, hogy mennyibe kerülne a fal megépítése, a becslések is széles spektrumon, 8 és 40 milliárd dollár között mozognak.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »