A szabadkereskedelem az ukrán gazdák nagy esélye

Milyen hatással volt az ukrán-orosz konfliktus, illetve az EU-val szembeni orosz embargó a magyar–ukrán agrár-élelmiszeripari külkereskedelemre?

Az orosz agresszió kezdete óta változtattunk az exportunk prioritásain, ennek következtében csökkent az Oroszországba irányuló exportunk. Számszerűsítve 65 százalékkal lett kisebb a kivitelünk. Ugyanakkor növeltük kivitelünket Ázsiába, az EU-ba, így például Magyarországra is, valamint az afrikai országokba és egyes FÁK-államokba. Tehát ma nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az orosz piaci kieséseket pótoltuk a földrajzi diverzifikációval.

Milyen értékű a két ország közötti agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom, és melyek a forgalmat meghatározó fő árucikkek?

Az elmúlt évben az azt megelőző évvel összehasonlítva több mint 13 százalékkal növeltük az ukrán termékek magyarországi exportját. A 2017-es év első negyedévében 15 millió dollárt tett ki a magyarországi exportunk, ami az előző év hasonló időszakához képest egészen jelentős, 88 százalékos növekedés. Tehát van bővülés, és látjuk a lehetőségeket. Az áruforgalom országaink között ez alatt a három hónap alatt ugyancsak növekedett, és 49,2 millió dollárt tett ki. Fő exportcikkeink a liszt, a szójabab, a vetőmagok és a palánták, a méz, a napraforgóolaj, a dió és az édesipari termékek. Vevőként pedig elsősorban a kukorica, az állati takarmányok, az élő baromfi, a zöldségek, a napraforgó-vetőmag és az édesipari termékek érdekelnek minket. Úgy gondolom, hogy a kereskedelmi és egyéb gazdasági lehetőségek Ukrajna és Magyarország között jelentősek, és ezt teljes mértékben ki kell használnunk.

Olga Trofimcseva, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi, európai integrációért felelős miniszterhelyettese
Forrás: AFP

Mely területeken növekedhetnek a magyar–ukrán agrár-élelmiszeripari kapcsolatok?

A magyar piac nagyon perspektivikus az ukrán agrártermelők számára a földrajzi közelsége, valamit az ukrán termékek iránti érdeklődés miatt. Tavaly év végétől a mi kezdeményezésünkre aktivizáltuk a párbeszédet, és meghatároztuk az együttműködés alapvető irányait. Novemberben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Ukrajnába látogatott. A berlini nemzetközi „zöld hét” keretében szintén eredményes találkozót tartott a két agrárminiszter, és áprilisban megrendeztük az első ukrán–magyar agrár üzleti fórumot. E találkozók tapasztalatai lehetővé tették számunkra, hogy kijelöljük együttműködésünk perspektivikus irányait az agrárszférában, többek között az állategészségügy, a növényvédelem a karanténszabályozás és a növénynemesítés területein. Szintén fontos számunkra a haltenyésztés és az élelmiszeripar több ága.

Milyen reményeket fűznek a megvétózott uniós–ukrán szabadkereskedelmi megállapodás életbelépéséhez? Mit jelenthet ez a Magyarországgal folytatott agrárélelmiszer-külkereskedelemben?

A szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás nagyon fontos Ukrajna nemzetgazdasága, a külkereskedelem fejlődése szempontjából egyaránt. Életbelépésével a vámterhek csökkennének, ami új lehetőségeket jelentene az ukrán áruk uniós piacokra való exportjában. Az így megnyíló uniós piaci lehetőségek komoly hatással lennének a termelésre is: az agráripari áruk minőségének, biztonságának és környezetvédelmi szabványainak javulását vonnák maguk után.

Mekkora lesz a 2016–2017-es gazdasági évben Ukrajna gabonaexportja? Ebből mennyi mehet az uniós piacra?

Ma Ukrajna a gabonafélék egyik vezető exportőre. 2016-ban több mint 40 ezer tonna gabonát exportáltunk, és ez a folyamat növekvő tendenciát mutat. A 2017-es év első három hónapjában már több mint 11 ezer tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon, ami közel negyedével több, mint az egy évvel ezelőtti kivitel. Az ukrán gabona legjelentősebb felvevőpiacai az
Európai Unió, valamint az ázsiai és az afrikai országok. A jelenlegi arányokról még korai véglegeset mondani, de 2016-ban az EU részesedése gabonaexportunkból 21 százalék volt. Fontos kiemelnem, hogy számunkra továbbra is prioritás a termelés fejlesztése és a minőségi, illetve az értéknövelt feldolgozott termékek exportja.

Az unióba irányuló gabonaexportjukat kvóta szabályozza. A következő években hogyan alakul az ukrán búza-, illetve kukoricakvóta?

Az ezekre a terményekre vonatkozó kvóták az elkövetkező években a társulási megállapodás és a szabad gazdasági övezet paramétereinek figyelembevételével fognak változni. Az ukrán fél többször felvetette a kvóták növelésének kérdését az EU előtt. Többek között ez a kérdés is szóba került 2016 szeptemberének végén, Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikai biztosa ukrajnai látogatása során, amikor tárgyalásokat folytatott Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel és az Agrárpolitikai Minisztérium vezetésével a társulási megállapodás keretében rendelkezésre álló kereskedelmi engedmények kiegészítéséről szóló dokumentumról, amelyben a néhány pótkvóta megadásáról van szó. A dokumentum jelenleg az EU intézményeinek egyeztetésén van. Bízom benne, hogy nemsokára elfogadják.

Mekkora potenciált látnak az ukrán gabonaszektorban? A 2000-es évek eleje óta hogyan változott a termőterület, illetve a búza- és kukorica-termésátlag, valamint a műtrágya felhasználása?

Tavaly rekordmennyiségű gabonát arattunk le – több mint 66 millió tonnát. Az ágazatban óriási potenciált látunk: stabil pénzügyi-gazdasági és szociális helyzetben, valamint kedvező időjárási feltételek mellett úgy számoljuk, hogy 2021-ben elérjük a 68 millió tonnát. A megművelt területben nincsenek jelentős változások, hiszen a 2000-es évben és 2016-ban is 27 millió hektár volt a mezőgazdasági megművelt terület. Ha a kalászos gabonákat és a kukoricát nézzük, akkor a vetésterület jelentős növekedést mutat. Míg 2000-ben a gabona-vetésterület 13 millió hektárt tett ki, addig 2016-ban már meghaladta a 14,5 millió hektárt. A kukorica vetésterülete 2000-ben 1,3 millió hektár volt, 2016-ban viszont már 4,3 millió hektár. Szintén jelentősen nőtt a műtrágya-felhasználás: a 2000-ben még hektáronként 19,1 kilogrammról 2016-ra hektáronként 96 kilogrammra. Ez jól érzékelteti a gabonaszektorban végbement fejlődést.

Milyen fejlesztések folynak az ukrán növénytermesztésben?

Az új technológiák és a modern technika felhasználásának köszönhetően a 2016-os betakarításkor több rekordot is megdöntöttünk. A napraforgóhozam például 21,4 százalékkal, 13,6 millió tonnára emelkedett, a szójánál a 4,3 millió tonna betakarított termény 8,9 százalékos termésnövekedést eredményezett. Ezek mindkét termény esetén rekordhozamnak számítanak. Hangsúlyozom azonban, hogy Ukrajna a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy ne csak a mennyiséget növeljük, hanem a minőséget is. Prioritásaink között szerepel a biotermékek arányának növelése.

Az állattenyésztésben is elképzelhető a növénytermesztéshez hasonló fejlődés Ukrajnában?

Egy célirányos, 2020-ig szóló állattenyésztési állami fejlesztési programot fogadtunk el. Ebben a programban többek között rögzítettük azokat a lépéseket, amelyeket az állattenyésztés termelésének felfuttatása érdekében meg kell tennünk. Ezek a tennivalók kiterjednek a modern infrastruktúra megteremtésére és a korszerű technológiák termelésbe állítására a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és kecsketenyésztésben. Az idei évben az állattenyésztés fejlesztését célzó program keretében 126 létesítmény átadását tervezzük, összesen 12 milliárd hrivnya értékben.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »