A szerb miniszterelnök a belgrádi melegfelvonuláson

Először vett részt szerb miniszterelnök a belgrádi melegfelvonuláson. Ana Brnabic kormányfő nyíltan vállalja homoszexualitását, és a vasárnapi sétával a szexuális kisebbségek jogainak védelme mellett állt ki.

A mintegy ezer résztvevő felvonulását több száz rendőr biztosította, a szakadó eső miatt azonban a séta úti célján, a belgrádi Köztársaság téren tervezett buli elmaradt. A körülbelül ezer fős tömeg szivárvány színű zászlókkal, lufikkal és az idei Pride jelszavát – A változásért – hirdető transzparensekkel sétált át a szerb főváros központi utcáin.

A felvonulás előtt a kormányfő az újságíróknak azt mondta, jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy Szerbia tiszteli a különbözőségeket. Hozzátette: a különbségek erősítik a társadalmat, és a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt.

A melegfelvonuláson a szerb miniszterelnök mellett a kormány szociális ügyekért felelős minisztere és a helyi önkormányzatokért felelős tárca vezetője, illetve Belgrád polgármestere és több diplomata is részt vett. Ana Brnabic tavaly is támogatta a rendezvényt, akkor még államigazgatási miniszter volt.

Brnabic június óta vezeti miniszterelnökként a nyugat-balkáni országot. Kinevezése a melegjogi aktivisták szerint egyrészt üzenet volt az Európai Uniónak, hogy Szerbia tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, másrészt az országban élő szexuális kisebbségek helyzete és megítélése is javulhat azzal, ha a kormányfő nyíltan vállalja, hogy leszbikus.

A változás azonban már 2014-ben megkezdődött. Négy év kihagyás után szerveztek akkor melegfelvonulást, és az volt az első alkalom, hogy nagyobb incidensek nélkül tudták megtartani a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális közösség büszkeségnapi felvonulását.

2014 előtt a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben. A felvonulás résztvevői közül többen megsebesültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották biztonsági megfontolásokból. A következő évben sikerült megtartani a rendezvényt, de a szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsebesültek.

Az idei felvonulást már csak néhány tucatnyian ellenezték nyilvánosan. A tiltakozók orosz zászlókat és ortodox ikonokat lengettek, összetűzésre azonban nem került sor.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »