A tűzzel játszik a kormány

A tűzzel játszik a kormány

Heteken belül aláírhatja a kormány az Erste Bank tizenöt százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról szóló megállapodást. Nagy kérdés, hogy tanult-e az állam a hibáiból, hiszen az FHB Jelzálogbank esetében negyvenszázalékos tulajdoni hányadot vesztett mindössze fél éven belül.

A Budapest Bank és az MFB megvásárlásával, illetve az Erste Bankban küszöbönálló tulajdonszerzésén túl az állam az FHB Jelzálogbankban is benne van, vagyis a hazai pénzpiac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Hosszú út vezetett idáig, rengeteg tapasztalatra is szert tett a kabinet a kereskedelmi pénzintézetek esetében. Ahogy lapunk beszámolt róla, nem minden esetben volt sikeres az állam tulajdonrészszerzése. Az elmúlt fél évben például negyvenszázalékos tulajdoni hányadot bukott az állam az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben, miután a pénzintézet decemberben és áprilisban is legfeljebb négy-négy milliárd forintos tőkeemelésről döntött. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ekkora összegben bocsát ki az FHB új részvényeket, amelyeket a régi tulajdonosok nem jegyezhetnek le. Emiatt fordulhatott elő, hogy az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek 7,32 százalékos szintről 4,45 százalékra csökkent a tulajdoni hányada. Ezzel kapcsolatban akkora a felháborodás a kabineten belül, hogy a következő kormányülésen is napirenden lesz az FHB tőkeemelési ügye. Úgy tudjuk, hogy a bank igazgatósági elnöke, a Fidesz-közeli nagyvállalkozónak tartott Spéder Zoltánban megrendült a kormányzat bizalma. Ezt erősíti Lázár János tegnapi kijelentése is. A kancelláriaminiszter egy újságírói kérdésre a tegnapi kormányinfón azt válaszolta: „semmiképpen nem tartom egészségesnek, ha egy nagyvállalkozó nyíltan szembemegy Orbán Viktor miniszterelnök akaratával.” Hozzátette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utasította a vagyonkezelőt, hogy szólítsa fel az FHB Jelzálogbankot az eredeti állami tulajdonhányad visszaállítására. A Spéder elleni kormányzati „hangolás” furcsa, hiszen a Magyar Postán és a takarékszövetkezeti integráción keresztül rengeteg közös üzletbe vágtak bele a Spéder Zoltánhoz köthető cégek és az állami vállalatok.

Nagy kérdés, hogy mi a kormány célja az Erste Bankot érintő tulajdonszerzésével. – A kabinet május végén, júniusban írja alá a szerződést az Erste Bank Hungary Zrt. 15 százalékának megvásárlásáról, és a legfontosabb kérdéseket már tisztázták – jelentette be Varga Mihály tegnap. A nemzetgazdasági miniszter az árról a szerződés aláírásáig nem nyilatkozik, de mint mondta, a magyar kormány jól képviselte az adófizetők érdekeit, az Erste Bank pedig a részvényesekét, így mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot sikerült kötni. Nemcsak az állam vásárolja be magát az Erstébe, hanem az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amelynek igazgatótanácsa már szerdán jóváhagyta, hogy az EBRD 15 százalékos részesedést vásároljon a pénzintézetben.

Hírdetés

Ugyanakkora rész

A jelenlegi állás azt mutatja, a kormány az aláírást követő három-négy hónapon belül kapja meg a részesedését az osztrák pénzintézet hazai leánybankjában. Varga Mihály szerint a költségvetésben rendelkezésre áll a szükséges fedezet. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a kormány ugyanakkora tulajdonrészt ugyanakkora összegért vásárol meg az Erstétől, mint az EBRD. – A tulajdonszerzés nem a korábban tervezett tőkeemeléssel, hanem részesedésvásárlással valósul meg – közölte a miniszter. Emlékeztetett: tavaly február 9-én háromoldalú megegyezést írt alá az EBRD, az Erste Bank és a magyar kormány.

A megállapodás egyik eleme, hogy a kormány törekszik a magyar tulajdon arányának növelésére a bankrendszerben, de nem célja, hogy hosszú távon állami tulajdonú bankok maradjanak a portfóliójában. – Ezért döntött úgy a kabinet, hogy az MKB-ban és a Budapest Bankban lévő állami tulajdont értékesíti – tette hozzá. A kormány szerint az Erste ezzel is elkötelezte magát amellett, hogy hosszú távú, kiszámítható partnere legyen a magyar gazdaságnak, és vállalta: 550 millió euróval növeli a magyarországi hitelezést több területen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »