Ahmed H. pere – A legfőbb ügyész a Kúriához fordult

Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

Fazekas Géza elmondta: a Legfőbb Ügyészség szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet.

A szóvivő hangsúlyozta: a jogorvoslati indítvány nem függeszti fel a konkrét eljárást.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán.   

A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért őt 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést a Szegedi Ítélőtábla arra hivatkozva nem bírálta felül, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint jogsértő az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése, mert az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni. Az ügyészség szerint ellentmondásos az is, hogy míg az ítélőtábla az első fokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak nevezte, és a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályait hangsúlyozta, mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb hiányosságokat jelölte meg a hatályon kívül helyezés okaként.

Az ügyészség szerint a hatályos szabályozás szerint a megjelölt indokok alapján nem lett volna törvényes lehetősége a táblabíróságnak arra, hogy az eljárás megismétlését rendelje el, ezért a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián. Fazekas Géza hangsúlyozta: a jogorvoslat nem annak eldöntését célozza, hogy Ahmed H. bűnös-e vagy sem, kizárólag arról, hogy a hatályon kívül helyezés jogszerű volt-e.

Miskolczi Barna ügyész, aki az igazságügyi tárcánál koordinátorként vett részt az új büntetőeljárási törvény kidolgozásában, azt hangsúlyozta: az új szabályozás tovább csökkenti a hatályon kívül helyezések számát és más eszközök mellett az ügyek gyorsításához járul hozzá. Úgy fogalmazott: következetesebb, célszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb lesz az új törvénynek köszönhetően az eljárások menete. Megjegyezte: a hatályon kívül helyezések reformja nem csupán a vádhatóság, de a Kúria kezdeményezésének is köszönhető.

Megjegyezte: a megismételt eljárások az ügyek elhúzódását jelentik, a hatályon kívül helyezéseket a szakzsargonban “az ügy halálának” nevezik. Ez nem jó az eljárás egyetlen szereplőjének sem, a társadalomnak pedig jogos elvárása, hogy az ügyek gyorsabban lezáruljanak.

A Legfőbb Ügyészség a sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban emlékeztetett: hasonló indokok alapján Polt Péter 2015 szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében indokolatlan másodfokú hatályon kívül helyező végzésekkel szemben. Ezek közül a Kúria négy esetben – többek közt Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ügyében – megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés. Az ezt követő időszakban Polt Péter további négy ügyben élt hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal, a Kúria mindegyik esetben egyetértett a legfőbb ügyésszel.

A háttéranyag megjegyzi: az ilyen ügyekben született kúriai döntéseknek a törvénysértés megállapításán túl nincs más hatásuk az eljárásra, mégis az ügyészség szerint ez a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész, illetve az indítványa nyomán a Kúria számára, hogy közreműködjön az egységes joggyakorlat kialakításában, hozzájáruljon a büntetőeljárások időszerűségének javulásához.

Fazekas Géza ismertette: a két szervezet fellépésének köszönhetően 2016-ban csaknem 20 százalékkal, 1716-ról 1379-re csökkent a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú ügydöntő határozatok száma az előző évhez képest.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »