Ahol Orbán a történelemkönyvhöz beszél

Ahol Orbán a történelemkönyvhöz beszél

Borítékolható, hogy a kedden kezdődő Tusványos utáni napokban a hazai – és talán a nemzetközi, európai – közbeszéd az ott elhangzottaktól lesz hangos. A július 18-a és 23-a között zajló székelyföldi rendezvénysorozat zárónapján ismét felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, és várhatóan idén is sarkos megállapításokat tesz. A Fidesz elnöke a program szerint Közép-Európa a biztos pont!? címmel tart előadást szombat délelőtt. A biztos pontról Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke a hétvégén elmondta, „egy recsegő-ropogó világban” nagyon fontos a politika számára is, hogy ezt megtalálja. Az előadás címéből egyébként kikövetkeztethető, hogy Orbánt az Európai Unió jövője foglalkoztatja, ezen belül pedig a saját – ahogy egy tavaly decemberi interjújában megfogalmazta – lázadó szerepéről, a visegrádi együttműködés lehetőségeiről fog elmélkedni.

Eddigi tusványosi beszédei közül a legnagyobb port a 2014-es előadása verte fel. Az újabb fideszes kétharmadot eredményező választás után a miniszterelnök-pártelnök – mintegy megideologizálva harmadik kormányzati ciklusa döntéseit – az illiberális demokráciáról beszélt. Orbán abból indult ki, hogy a 2008-as gazdasági válságra az unió azért ad rossz válaszokat, mert a Nyugat súlyos mentális válságban van: szerinte a liberális világnézet gúzsba köti vezető politikusait. Példaként állította a magyarok elé Szingapúrt, Kínát, Oroszországot, Törökországot, amelyek szerinte „nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem”. Végül arról beszélt, hogy ő is „egy illiberális, nemzeti alapokon álló új államot” épít.

http://mno.hu/

Orbán valójában hosszú évek óta kemény beszédeket tart Tusványoson. 2011 óta többször kifejtette már, hogy több száz év után most először már nincs mit tanulniuk a magyaroknak a nyugati országoktól, szembe kell szállni a független – szerinte liberális – média hatalmával, meg kell törni a kormányt kritizáló civil szervezeteket. Több fideszes politikus is arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a pártelnök 2010 után tudatosan választotta Tusnádfürdőt a rendszerét megalapozó, „programadó” előadások helyszínéül, abban bízva, hogy azok „tusványosi beszédek” címen bevonulnak majd a történelemkönyvekbe. Bár az első ilyen nagy ívű előadását – a 15-20 évig berendezkedő „centrális erőtérről” és a hazai baloldal „történelmi vereségéről” – 2009-ben a Somogy megyei Kötcsén tartotta, forrásaink szerint később két okból választotta az erdélyi helyszínt. Egyrészt a székelyföldi helyszín révén jelezni kívánta, hogy „az egész nemzetet képviseli”, másrészt a idén 28. alkalommal megrendezendő tábor azt a kontinuitást jelképezi a Fidesz történetében, amit a kormányfő még vállalhatónak tart. Ugyanis a szabadegyetem igazi „ősfideszes” rendezvény olyan szervezőkkel, akik még a párt liberális korszakában is magyarságkutatással foglalkoztak. Ugyanakkor a kontinuitással akadnak problémák: Orbán már évek óta alig érinti az erdélyi magyarság ügyeit. Forrásaink szerint azért nem, mert ezt „szakpolitikai részletkérdésnek” tekinti, aminek nincs helye egy „utat mutató”, a kormányzás legfőbb mozgatórugóit felvillantó előadásban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »