Akár jó is lehetne, hogy sok adót szednek be

Akár jó is lehetne, hogy sok adót szednek be

Létezik olyan mutató, amelyben az európai élmezőnyben van Magyarország, de ez nem annyira örvendetes.

Az Institut économique Molinari tanulmánya szerint a francia, a belga és az osztrák alkalmazott után a magyarnak kell legtöbb napot dolgoznia ahhoz, hogy kifizethesse a munkabért terhelő adókat és egyéb közterheket. Az éllovas Franciaországban a 211. napon kezd saját zsebre keresni az átlagpolgár, de Belgiumban is csak két nappal korábban jut el ugyanoda. Nyugati szomszédunknál éppen kétszáz napba telik, amíg megkeresi a közterhekre valót az átlagalkalmazott, míg hazánkban ugyanerre már 197 nap is elegendő.

Hasznos is lehetne a magas elvonás

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora az adatokat elemezve lapunknak elmondta, önmagában ezek az információk nem jelzik, hol áll az ország a versenyképességi listán. Vannak országok, amelyekben magasak a közterhek, mégis a legversenyképesebbek között találjuk őket. Ez is azt mutatja, hogy nem csupán az állami elvonás mértéke számít, de az is, hogy az elvont összeget mire fordítja az állam. Ha azt korrupciómentesen, a gazdaság érdekei szerint fektetik be, költenek az oktatásra, kutatásfejlesztésre, akkor a magasabb elvonás akár hasznos is lehet a versenyképesség szempontjából.

A GDP felét elviszik

A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánkat nem a fejlett országokhoz kell hasonlítani, hanem a régiós országokhoz. Míg Romániában, Lengyelországban vagy Szlovákiában jelentősen – 39-40 százalékra – csökkent a jövedelmek központosítása a rendszerváltás óta, addig nálunk a GDP felét szippantja be az állam. Igaz ugyan, hogy a kevesebb adóból kevesebb közszolgáltatásra jut forrás, de az állampolgároknál több pénz marad, és hatékonyabban tudják elkölteni, mint egy állami bürokrata.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »