Az Alkotmánybíróság döntése a devizahiteles-perekre is hatással lehet

Az Alkotmánybíróság döntése a devizahiteles-perekre is hatással lehet

Számos bíró függetlenségével kapcsolatban támadhatnak kételyek az Alkotmánybíróság közelmúltban született határozata alapján. A testület a Balassagyarmati Törvényszék egyik kártérítési ügyben hozott ítéletét semmisítette meg, alaptörvény-ellenesség miatt. Éles kritikával illette a testület az ügyben eljáró bírót, aki lényegében az „alkalmazandó és hatályos” jogszabályok helyett a bírói gyakorlat alapján döntött a kártérítési ügyben, ráadásul meg sem indokolta, hogy miért mellőzte az irányadó törvényi rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság nyomatékolta: a bírói függetlenségnek nem korlátja, sokkal inkább biztosítéka a törvényeknek való alávetettség, vagyis a bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia. Mint írták, ha a törvénynek való alávetettségtől a bíróság eloldja magát, saját függetlenségének egyik tárgyi alapját vonja el. A testület hangsúlyozta továbbá: „A vonatkozó jogszabályokat be nem tartó bíróság lényegében visszaél saját függetlenségével, amely adott esetben ezen keresztül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja”. Hozzátették: az a bírói ítélet, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, önkényes; fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.

Bár az említett kártérítési perben született – immár megsemmisített – ítélet tárgya nem egy devizahiteles szerződés volt, az Alkotmánybíróság határozata komoly hatással lehet a hitelszerződések érvénytelensége iránt indult perekre. A Magyar Nemzet értesülései szerint számos devizahiteles ügyben jártas ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, mert állításuk szerint kísértetiesen hasonlóan zajlik a bíráskodás a devizahitelek miatt indult perekben. Vagyis inkább a bírói gyakorlat, mintsem a jogszabályok alapján döntenek a bírók a bajba került adósok hitelszerződéseiről.

Az adósok érdekeit képviselő Bihari Krisztina lapunknak elmondta, több bíróság fittyet hány a Kúria által a devizahitelek ügyében hozott jogegységi határozatokra, pedig azok egyenértékűek a jogszabályokkal, nem lehetne tőlük eltérni. Ehhez képest a bírók a bírói gyakorlatra hivatkozva például nem hajlandók vizsgálni a perek során az adósok számára legnagyobb terhet jelentő árfolyam-különbözet tisztességtelenségét. Pedig a Kúria még a bizonyítás menetét is meghatározta számukra. Ennek része az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat vizsgálata, vagyis az, hogy az adós megértette-e, milyen kockázattal járhat számára a forint és deviza közti árfolyam-különbözet, illetve az árfolyam változása. Az ügyvéd elmondta, utóbbi esetében legalább meg kellene hallgatnia a bíróságnak az adósokat, értették-e a kockázatfeltáró nyilatkozatban foglaltakat; ha egyáltalán volt ilyen dokumentum. Ám számos esetben a bíróság nem is idézi be az adóst. Sőt – mint mondta – olyan is előfordul, hogy egy tárgyalás után a bíróság egyszerűen postázza az ítéletet, ami azt jelenti, hogy semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytat az ügyben.

Hírdetés

Kiemelte, hogy ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül a bírói gyakorlatra hivatkoznak az eljárótanácsok, vagyis pont ugyanarra, amit az Alkotmánybíróság most rendkívül aggályosnak talált. Megjegyezte, nemritkán olyan is előfordul, hogy egymással szinte szóról szóra megegyező ítéleteket hoznak a bíróságok, vagyis plagizálnak. Győrben, Szegeden, Kecskeméten és Gyulán hozott ítéletek is megegyeznek egymással – mondta. A jogász hozzátette, ő maga is több devizahiteles ítélet miatt az Alkotmánybírósághoz fog fordulni az aggályos bírói gyakorlat miatt, szerinte a testület döntése adhat némi reményt a pórul járt adósoknak.

http://mno.hu/

Az ügyvéd szavait támasztja alá és az Alkotmánybíróság határozatának kulcsfontosságát jelzi az a tavalyi devizahiteles konferencia, amelynek témája éppen egyfajta furcsa bírói gyakorlat volt. A Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara a devizahiteles perek kimeneteléről folytatott meglepően őszinte, ám aggályos tanácskozást. Nagy fölháborodást váltott ki az adósok körében a Magyar Nemzet által ismertetett, erről szóló dokumentum. Nem volt alaptalan az indulat, némely bírók ugyanis olyan gyakorlatról beszéltek, amely könnyen megrendítheti a pártatlan és részrehajlás nélküli bíráskodásba vetett bizalmat. – Ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni – ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tett a Pécsi Ítélőtábla egyik bírája, aki a devizaperek következményeiről tartott előadást. Baranyabán Judit amellett, hogy a jogvédelmet kereső adósok érveire olyan „próbálkozásként” tekint, amit „ki kell lőni”, kendőzetlenül beszélt arról is, hogy a hitelszerződéseket érvényessé kell nyilvánítani, annak ellenére, hogy ez „nem találkozik az adósok érdekeivel”.

– Meggyógyítjuk ezeket a szerződéseket, és ez esetben úgy kell tekinteni ezekre, mintha már a kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jöttek volna létre – szögezte le a bíró. Arról is beszélt, hogy ha mégsem sikerülne érvényessé nyilvánítani a hitelszerződést, akkor hatályossá kell nyilvánítani, amivel viszont nem „orvosolnak semmit”. Mint mondta, „itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni”. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az említett kegyelemdöfést miként kell megadni a devizahiteles szerződések esetében. Ezzel kapcsolatban a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke húsbavágón fontos nyilatkozatot tett lapunknak. Makai Lajos arról beszélt, hogy a devizahiteles törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. A főbíró egyébként a szerencsétlen megfogalmazásoktól eltekintve nem találta aggályosnak a konferencián elhangzottakat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »