Az ókori görögök szándékosan építettek templomokat a földrengés sújtotta területekre

Az ókori görögök szándékosan építettek templomokat a földrengés sújtotta területekre

A görög szárazföld és a szigetvilág területét szeizmikus törésvonalak hálózzák be, így elég gyakoriak a földrengések. A Plymouth-i Egyetem szakértői szerint nem véletlen, hogy a Hellászban számos templom vált földrengés áldozatává, ugyanis az ókori görögök szánt szándékkal építhették a szent épületeiket azokra a helyszínekre, amelyeket gyakorta rázták meg a földrengések.

Görögország az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozási vonalánál helyezkedik el. A két egymásnak feszülő kontinentális kőzetlemez különböző intenzitással bár, de folyton mozgásban van, ezért időnként előfordulnak kisebb-nagyobb földrengések az ország egész területén. Nem volt ez másként az ókorban sem.

Delphoit, az egyik legismertebb ősi görög szentélyt és templomegyüttest egykoron a világ köldökének gondolták. Itt őrizték a legenda szerint a Prométheusz által az istenektől ellopott tüzet is. A Kr. e. 373-as földrengés részben lerombolta épületeit, ám a lelkes görögök nem költöztették odébb a templomot, hanem ugyanarra a helyre, a törésvonal tetejére (ahonnan „mámorító” gázok szabadultak fel, valamint a szent forrás érkezett) építették fel ismét.

Korábban a szakemberek úgy vélték, a görögök helyválasztási szokása ezen geotermikus eseményeknek (gázok, forrás) köszönhetőek. A Proceedings of the Geologists’ Association folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban más okot kell keresnünk. Ian Stewart, a Plymouth-i Egyetem Fenntartható Föld Intézetének igazgatója úgy véli, a törésvonalak a kulcsszó. Mint elmondta, Mükéné, Epheszosz, Knidos vagy Hierapolisz szent görög helyeinél is hasonló trendet követhettek.

„Úgy gondolom, több mint véletlen, hogy több fontos, szakrális helyszín is azokon a helyeken épült fel, amelyeket gyakran sújt földrengés” – magyarázta Stewart. „Az ókori görögök igen nagy értékeket helyeztek el a földrengések okozta források fölé, talán a templomegyüttesek ezekhez való közelsége sokkal rendszeresebb lehetett, mint azt korábban gondoltuk volna” – tette hozzá.

A szakértő szerint a görögök a földrengéseket „vegyes áldásnak” tekintették. „Rendkívül intelligens emberek voltak. Úgy gondolom, felismerték volna ezeknek az építészeti hibáknak a jelentőségét, tanultak volna korábbi balfogásaikból, és mivel városaik számára jólétet akartak elérni, a későbbiekben nem építettek volna szent helyeket földrengés okozta helyszínekre, hacsak nem ez volt a fő cél” – így a kutató.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »