Az újdonságoknak következményeik is vannak

Olvasom angliai barátom levelében: „Itt most nagy újság a benzines és dízeles autók 2040 utáni teljes betiltása.” És így folytatja: „Nemrég mutatták be a Tesla legújabb elektromos modelljét Kaliforniában, mint a Ford egykori T-modelljének 21. századi megfelelőjét. Egyben nyilvánosságra hozták, hogy a Tesla-részvények piaci értéke e hónapban már meghaladja a Fordét. A Tesla az autót a tömegkereslet kialakítása végett megfizethető áron, 30 000 dollárért árulja.” No persze, ez azért nálunk kevésbé egyezik a „megfizethető ár” fogalmával, de nagyon jól elképzelhető, hogy a termelés bővülésével, a példányszámok növekedésével az árak is csökkenni fognak. Egyébként a gyártó azt ígéri, hogy a Tesla önvezérlőként is megjelenhet, vagyis emberi vezető nélküli üzemmódban is működhet. A sikerét mutatja, hogy idén már 500 ezer darab gyártását tervezik, mi több, a ma felvett megrendeléseket csak egyéves várakozási idővel fogadják el.

Csupa jó hír a környezetet védő, a klímaváltozástól, a légkör felmelegedésétől bolygónkat megóvni akaró emberek számára. És ugye, szinte minden gondolkodó ember felelősnek érzi magát Földünk egészségéért, tehát örömmel kell fogadnunk ezeket az újdonságokat. A fenti hírekből sok minden következik. Az egyik a belső égésű motorok teljes kiküszöbölése a közúti járművekből és a totális villanyüzemű működésre való áttérés. Nem is túl sokára, alig huszonhárom év múlva. Ami nem túl hosszú időtáv, ha meggondoljuk, hogy sajnos nálunk is futnak még ilyen öreg kocsik. Futnak bizony, és azért mondhatjuk, hogy sajnos, mert szép számmal akadnak kispénzű emberek, akik nem tudnak új autót venni, ezért még – nem kevés bütykölés, pótlás árán – továbbra is használják a vén csotrogányt. Magyarországon az autóink átlagéletkora jóval másfél évtized fölött van, s ráadásul ez az érték az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott. De feltehető, hogy a hasonló fejlettségű országokban sincs másképp, bár talán Anglia nálunk jobban áll e tekintetben (is). Ha viszont a régi benzines-dízeles autókat le kell majd szerelni, szét kell bontani, az sem fog csekély környezetterheléssel járni.

Fotós: Kallus György

Ám tételezzük föl, hogy ha nem is mindenütt tiltják be a negyvenes évekre a belső égésű motorokat, a villanyautók száma így is egyre növekedni fog, és fokról fokra átveszik az uralmat a közúti közlekedésben. Aminek egyszerűen levezethető következménye, hogy megnő a villamosenergia-fogyasztás. Hiszen a szóban forgó jószágokat táplálni is kell. De miből? Hát természetesen megújuló energiaforrásokból – vágják rá a környezetvédők. Valóban? Elegendő és állandóan, egyenletesen rendelkezésre álló teljesítményt fognak biztosítani? A legtöbb elektromos autót éjszaka tölti gazdája. Ekkor azonban a nap nem süt, és kimutatható, hogy e töltési időszakban például Kaliforniában, ahol a kormányzat leginkább ösztönzi az áttérést, az áramot főként a szénerőművek adják. Ami által ugye egyáltalán nem csökken a kibocsátott szén-dioxid és egyéb káros gáz meg részecske mennyisége. Kétségtelen, hogy másutt, ahol van ilyen, atomerőmű adja a teljesítményt. Azzal viszont a környezetvédők a másik ujjukba harapnak.

Van a villanyautónak egy hátrányos, ám nélkülözhetetlen járuléka: az akkumulátor. Ami tetemes tömeg (száz kilogrammtól fölfelé) szállítását jelenti, hozzátéve, hogy maga az akku mind gyártásában, mind szétbontásában nem is kismértékben környezetterhelő technológiákat von maga után. Amellett az áruk sem csekély, jelenleg átlagosan mintegy 250—300 dollár kilowattóránként. Kétségtelen, ez már nagy haladás, mert 2010-ben még ezer dollár körül járt az említett érték. Nyilván jelentős innováció eredménye a nagy árcsökkenés, bár tegyük hozzá, hogy a belső égésű motoroknál is évente mintegy kétszázalékos hatásfok-növekedést érhetnek el az élenjáró autógyártók.

A villanyautók terjedését nemcsak a gépkocsigyártók segítik elő, hanem a tekintélyes állami támogatások is. Kedvezményes hitelekkel, sőt vissza nem fizetendő szubvenciókkal is. A vásárlókat pedig ugyancsak pénztámogatással, kedvezményekkel (például parkolás, kamatcsökkentések) buzdítják.

Ám az üzlet már beindult, és könnyen belátható az elektromos autók térhódítása az elkövetkező években. Csakhogy ne feledjük, a megnövelt villamosenergia-igényhez erőművek is kellenek. És ha a „tisztaságot”, a légkör kímélését tekintjük preferenciának, akkor erre a legalkalmasabb az atomerőmű, amely hosszú, a legújabb reaktorok esetén már legalább hatvanéves, sőt meghosszabbítható üzemidejű működésével méltán lehet riválisa a rövid ideig üzemelni képes, majd 15-20 év után lebontandó megújuló forrású erőműveknek.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »