Balog: amíg lehet, hallgassuk meg a diktatúrák túlélőit

Balog: amíg lehet, hallgassuk meg a diktatúrák túlélőit

BUDAPEST. Elköszönõben van a szemtanúk korosztálya, Katyn nemzedéke, a pesti srácok, a holokauszt és a Gulág túlélõi, de amíg lehet, hallgassuk meg õket – mondta az emberi erõforrások minisztere szerda este Budapesten, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett emlékséta végén, a Terror Háza Múzeumnál.

Balog Zoltán kiemelte: úgy van értelme, tartalma az emlékezésnek, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Néhány évvel ezelõtt a holokauszt emlékév, majd a Gulág emlékév és az '56-os emlékév is azért jött létre, hogy a túlélõk elmondhassák életük történetét és tanítsák a következõ nemzedékeket.   

"Az emlékévek véget érnek, de a megemlékezés folytatódik. Folytatódik, hogy hûek maradhassunk az elõttünk járókhoz: mindahhoz, amitõl ilyen drága a szabadság" – fogalmazott Balog Zoltán.   

A miniszter emlékeztetett: az emléknap egyben a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésének évfordulója. Annak, hogy "végtelenül cinikus, embertelen és istentelen emberek egy darab papíron döntöttek milliók pusztulásáról, földrésznyi területen élõ nemzetek rabságba vetésérõl". Ez a nap jól mutatja, milyen rettenetes hely volt 1939-ben és az utána következõ évtizedekben a két világbirodalom által koncként feldarabolt Közép-Európa – mondta.   

Kelet- és Közép-Európa számára ezekben az években a túlélés jutott. Kétségbeesett küzdelem a nemzeti szocialista és a nemzetközi szocializmusra hivatkozó megszállók ellen. Kétségbeesett küzdelem a megmaradás lehetséges terepein: a kultúrában, a tudományban, a sportban vagy egyházi közösségekben – idézte fel Balog Zoltán.   

Európa nyugati fele a második világháború után más utat választhatott. Felhagyott a hegemóniára törõ nagyhatalmi politizálással és a kiengesztelõdésre, a kölcsönös tiszteletre, az érdekegyeztetésre épülõ közös jövõt választotta. A háború árnyékában élõ Európa összeadta erejét, hogy megõrizze a békét. Ez a szövetség lett az Európai Unió,  a keresztény értékekre, tiszteletre, szabadságra, szeretetre és igazságra épülõ szövetség. Ma is erre van, erre lenne szükség – tette hozzá.   

Az emlékséta elõtt a Kossuth téren Kerényi Lajos piarista szerzetes arról beszélt: a totalitárius rendszerek mind azt akarják, hogy az ember megszûnjön ember lenni, ne legyen akarata, csak száma. Felidézte: a Donyec-medence kényszermunkatáborában, ahova hadifogolyként hurcolták, és ahol nagyon nehéz soruk volt, néhányan, fiatal fiúk, elhatározták, hogy soha nem fognak elkeseredni, és a kereszt erejével legyõzik a csüggedést, legyõzik a kommunizmust. Így végül "lerongyolódva, de szellemileg gazdagabban jöttem haza" – fogalmazott.   

A piarista szerzetes arra figyelmeztetett: most, hogy "lassanként kibontakoztunk ezekbõl a szörnyûségekbõl", arra kell figyelnünk, "nehogy belerohanjunk egy következõbe: a nihilizmus szörnyûségébe".   

Az emlékséta a Kossuth térrõl indult, a résztvevõk elõször a Cipõk a Duna-parton emlékmûhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fõs csoport a Báthory utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagymezõ utca – Andrássy út útvonalon vonult a Terror Háza Múzeumhoz.   

A megemlékezésen részt vett mások mellett Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Bagdy Gábor fõpolgármester-helyettes, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója, az ellenzéki pártok, valamint az egyházak képviselõi és a diplomáciai testület tagjai.   

Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »