Balog: meg kellene reformálni Európa vitakultúráját

Balog: meg kellene reformálni Európa vitakultúráját

BUDAPEST. Meg kellene reformálni Európa vitakultúráját és döntéshozási technikáit, hogy minden polgár az Európai Unió (EU) egyenrangú tagjának érezhesse magát, és ebben a 16. századi reformátorok jó példát mutatnak nekünk – mondta Balog Zoltán.

Az emberi erõforrások minisztere a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett wittenbergi magyar napok megnyitója után arról beszélt: a reformáció által elterjesztett, kölcsönösségen és egyenrangúságon alapuló vitakultúrára volna ma is szükség ahhoz, hogy "jó szívvel lehessünk az EU tagjai".

Balog Zoltán rámutatott: a reformációval szélesedett ki, vált populárissá az a vitakultúra, amely korábban csak egy szûk elité lehetett. Hozzátette: a reformáció hozta el azt az egyházi gyakorlatot is, hogy a presbitériumban egymás mellett ülõ nemes embernek és jobbágynak egyaránt egy szavazati joga volt, ezért meg kellett vitatniuk az ügyeket, mielõtt döntöttek.

A miniszter szólt arról: a 16. században néhány évtized alatt több mint 1000 magyar diák tanult a wittenbergi egyetemen, és õk voltak az egyetlen nemzeti csoport, amelynek saját szervezete és zászlója is volt. "Igazi szép vándorlás volt ez Európán belül Keletrõl Nyugatra, majd vissza Keletre". A magyar diákok Wittenbergben megtanulták a legfontosabb szellemi, lelki dolgokat, azután hazavitték mindazt, amit a városban kaptak.

A tárcavezetõ hozzátette: ma úgy tûnik, mintha "mi Magyarországon erõsebben ragaszkodnánk ahhoz", ami "Európát életben tartotta, gazdagította, megújította, mint nyugat-európai testvéreink". Felidézte: néhány éve Sepsiszentgyörgyön állítottak szobrot Kálvin Jánosnak, annak az embernek, akit Nyugaton már szinte elfelejtettek, idén Budapesten készül Luther-szobor, és folyamatosan adják ki mûveinek újrafordítását is. Mindez "jelzi, hogy nekünk ez az örökség mennyire fontos" – fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter elmondta azt is, hogy csütörtök délután találkozott Reiner Haseloffal, Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnökével, aki elmondása szerint szeretné, ha a reformáció évében a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatna Wittenbergbe.

A wittenbergi magyar napok vasárnapig tart. A program részeként szombaton helyezik el az egykor a wittenbergi egyetemen tanuló Dévai Bíró Mátyás, az elsõ magyar reformátor, Sylveszter János humanista, az elsõ teljes, magyar nyelvû Újszövetség készítõje, valamint Stöckel Lénárt felsõ-magyarországi reformátor emléktábláját a városban.

A programok között szerepel mások mellett teológiai konferencia, Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonamûvész koncertje, evangélikus iskolák bemutatkozása, lesz továbbá városnézés, népzenei koncert és sörbemutató.

Szombat este a magyar állam ünnepélyes fogadásán Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Reiner Haseloff, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Heinrich Bedform-Strom, a Német Protestáns Egyházak elnöke mond köszöntõt.

A programsorozat záróeseménye a vasárnap délelõtti kétnyelvû istentisztelet lesz, amelyen Fabiny Tamás evangélikus püspök hirdet igét.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelõ 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettõl a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »