Bánki Erik a felesége kedvében járt

Bánki Erik a felesége kedvében járt

Úgy tűnik, szívén viseli a felesége karrierjét Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A múlt héten ugyanis az ő javaslatára vált látványcsapatsporttá és került a taopénzek által támogatott rendszerbe a röplabda, ami óriási elismerést váltott ki a sportág vezetésében, így Bánki Ágnesben is. A kormánypárti politikus felesége nem más, mint a Magyar Röplabdaszövetség strand- és szabadidősröplabda-bizottságának elnöke, aki a Nemzeti Sportnak nyilatkozva üdvözölte a férje által benyújtott törvénymódosítási javaslat elfogadását.

– A teremröplabda mellett a strandröplabda számára is óriási előrelépési lehetőség. Így mind az utánpótlásba, mind pedig az infrastruktúra fejlesztésébe akkora összegek áramolhatnak, amellyel idehaza is olyan rangot vívhat ki a szakág, amilyet a világ más tájain is kiharcolt már magának – mondta Bánki Ágnes, aki a Parlamentben követte végig házastársa kezdeményezésének sorsát. Szintén az Országházban szurkolt a röplabdaszövetség főtitkára. Ludvig Zsolt a szavazás után így fogalmazott: történelmi lehetőséget kapott most a sportág, amire már nagyon régóta vártak.

Az Országgyűlés százötven igen és harmincnégy nem szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el a fideszes képviselő módosító javaslatát, amely alapján a röplabdás sportszervezetek is részesülhetnek társaságiadó-kedvezményekben. A taorendszerben a vállalkozások a társasági adójuk egy részét az államkassza helyett sportszervezetnek utalhatják.

Bánki Erik az Országgyűlés előtt úgy érvelt a röplabda mellett: 2011, a látványcsapatsport támogatási programjának indítása óta töretlen népszerűségnek örvend; javult a létesítményhelyzet, valamint növekedett a rendszeres testmozgást végzők és az igazolt játékosok száma is.

Mint mondta, a módosító javaslat bővíti a látványcsapatsportok körét, így a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellé bekerülne a röplabda is. Hozzátette: a javaslat emellett uniós jogharmonizációt is szolgál. A gazdasági bizottság elnöke ugyanakkor a tao rendszerének eredményei felsorolása közben nem tért ki arra: ha nem is teljesen ellenőrizetlenül, de mindenképpen az elvárható szoros kontroll nélkül áramlott közel 320 milliárd forint a kiemelt öt látványsportágba 2011 óta.

http://mno.hu/

Nagyjából így foglalható össze röviden az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy közérdekűadat-igénylésre, illetve a szaktárca parlamenti államtitkárának egy képviselői kérdésre adott válasza.

Sneider Tamás jobbikos képviselő vélhetően a Magyar Nemzet taopénzek ellenőrzési problémáiról szóló cikkei nyomán még májusban érdeklődött arról, hogy mi a helyzet az államkassza helyett a sportszervezeteknek utalt adóforintokkal. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára pedig meglepően részletes írásbeli választ adott. Ebből derült ki, hogy a múlt év végéig az öt érintett sportág számára bő 394 millió forintnyi támogatási kérelmet hagytak jóvá, amiből közel 320 milliárdot le is hívtak az igénylő sportszervezetek. A lehívott pénz nagyjából háromszorosa annak, mint amennyit a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszerre szán az idén az állam, és a kétharmada a teljes magyar felsőoktatás éves költségvetésének.

Ráadásul ez véletlenül sem a teljes összeg. Az egy dolog, hogy a következő hat évben folytatódhatnak a felajánlások (a röplabdával kiegészülve), de még a most zárult 2016–2017-es taoszezon végéig sincs benne minden az említett 320 milliárdban. Rétvári Bence ugyanis 2016. decemberi adatokat közölt, márpedig a sportszervezetek ezt követően is gyűjtöttek támogatást. Hogy csak egy példát említsünk: a Felcsút számára a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) majd 3 milliárdos keretet hagyott jóvá, december végéig azonban az alapítvány csak 1,3 milliárdot gyűjtött össze. Bár néhány hete már nem érhető el az MLSZ oldalán ez az adatbázis, elég meglepő lenne, ha Mészáros Lőrincéknek nem sikerült volna a teljes összeget lehívniuk.

http://mno.hu/

Az igazán nagy gond azonban nem az óriási összeg – hiszen sok kis sportszervezet valóban a taopénzeknek köszönhetően tud csak fennmaradni –, hanem az, hogy a Rétvári Bence által leírtak is megerősítik: tényleg igen nagy gondok vannak az ellenőrzésekkel. Az Emmi államtitkára arról számolt be, hogy 2011 óta 1618 labdarúgó- és 34 vízilabda-sportszervezet elszámolását zárták le. A futball esetében kifejezetten impresszív számnak tűnik, nem teljesen egyértelmű azonban, hogy ennyi sportszervezetet ellenőriztek-e hat éven keresztül, vagy ennyi támogatási programot néztek-e meg (ugyanis minden esztendőben új tervezetet adnak le a támogatásra vágyók). A késedelmekről szóló korábbi hírek alapján inkább az utóbbi eset tűnik valószínűnek. Így pedig már nem annyira sok az 1618 szervezet, 2011 óta ugyanis közel ötször ennyit programot nyújtottak be a hazai labdarúgó-egyesületek, -alapítványok és -cégek. A vízilabda 34 ellenőrzött szervezete pedig teljesen abszurd. A szakszövetség (MVLSZ) a legvisszafogottabb évben is 65 programot hagyott jóvá, az elmúlt hat esztendőben pedig összesen tizenötször annyit, mint amennyinek az ellenőrzéséről Rétvári Bence most hírt adott.

Az elszámolások lezárása ráadásul sok esetben nem is a szövetség miatt maradt el. Az MVLSZ csak 2011–2013-ban 566 millió forint értékben tárt fel visszaéléseket tagszervezeteinél. S bár ezekkel kapcsolatos észrevételeiket megküldték a döntési helyzetben lévő Emmi részére, sok érintett ügyben mégsem történt előrelépés. Így nemhogy visszaszedni nem lehetett a rosszul felhasznált adóforintokat, de még időben kizárásra sem került sor, aminek eredményeként évekkel a szabálytalanság elkövetése után is gyűjthettek támogatást egyes sportszervezetek.

A 34 lezárt ellenőrzés azonban azért is nehezen értelmezhető, ahogyan a Rétvári Bencét is foglalkoztató szaktárca reagált a Transparency International (TI) közérdekűadat-igénylésére. A civil szervezet arra volt kíváncsi, mi lett a rosszul felhasznált százmilliókkal. Nos: az Emmi válaszából – erről lapunknak Mucsi Gyula, a TI projektvezetője számolt be – az derült ki, hogy a tárca a 2011–2012-es szezon óta 43 vízilabda-sportszervezettől kért vissza támogatási összeget. Azaz kilenccel többtől, mint ahánynál a Rétvári által megfogalmazott válasz szerint lezárták az elszámolást.

Ráadásul ebben nincsenek benne azok a klubok és egyesületek, amelyeket a TI adatigénylésének beérkezését követő napon tájékoztattak visszafizetési kötelezettségükről. Ezekkel már az ötvenet közelíti a kiértesített szabálytalankodó egyesületek száma, és akkor az egyelőre valamely minisztériumi fiókban porosodó aktákról még nem is esett szó. Még ha azt is feltételezzük, hogy nem 34-ből büntettek meg ötven szervezetet (ami igen nagy matematikai bravúr lenne), hanem félszáz szervezet ügyét a nem lezártak között tartják számon, a hibázók aránya így is rendkívül magas. 

AdóhátralékBánki Ágnes neve nem először szerepel a sajtóban. Korábban a Blikk adott hírt arról, hogy a képviselő-feleség egyik cége adótartozást hátrahagyva szűnt meg. Az A231 Kft.-t 2015-ben kényszertörléssel szüntették meg, de a félmillió forintnál is nagyobb adótartozását nem egyenlítették ki. Akkor Bánki Erik azt mondta: a kényszertörlésre könyvelőjük halála miatt került sor. A politikus hozzátette, nem is tartoznak, az adósság csak a könyvelő hibájából jelent meg. A lap kérte Bánkit, igazolja, nincs tartozása az egykori cégnek, de a politikus ettől elzárkózott. (H. Cs. L.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »