Dal- és táncünnepély Kolozsnémán: megmutatjuk, hogy még vagyunk

Dal- és táncünnepély Kolozsnémán: megmutatjuk, hogy még vagyunk

KOLOZSNÉMA. Augusztus 26-án hagyományõrzõ csoportok és szólisták garmadája gondoskodik majd a tartalmas szórakozásról, a jó hangulatról a kolozsnémai óvoda udvarán. A népi értékõrzõk Komáromi járásban található zarándokhelyén jubileumot ünnepelnek – 55. alkalommal tartják meg a Járási Dal- és Táncünnepélyt.

Az idei rendezvény Kolozsnéma Önkormányzata, a Csemadok Kolozsnémai Területi Választmánya és Kolozsnémai Alapszervezete szervezésében, a Nyitra Megyei Önkormányzat és a szlovák kormányhivatal támogatásával valósul meg.

Szalay Rozália, Kolozsnéma MKP-s polgármestere portálunknak elmondta, az elsõ „Csemadok-nap“ 1959. június 28-án volt Kolozsnémán. „Az 55. évforduló úgy jött ki, hogy a rendezvényt három alkalommal nem tarthattuk meg községünkben. 1965-ben a nagy árvíz, 1968-ban pedig a szovjet csapatok megszállása miatt maradt el, majd a hetvenes évek végén azt átköltöztették Örsújfalura. Ott azonban nem bizonyult túl sikeresnek, ezért a következõ évben visszahozták Kolozsnémára, ahol azóta is minden évben megrendezzük. Ez a nagyszabású seregszemle a Csemadok járási dal- és táncfesztiválja néven, Kolozsnémán is a járás folklórcsoportjainak bemutatkozása céljából indult. A hasonló fesztiválok fõszervezõje minden hazai magyarlakta járásban a Csemadok volt. Amíg a kulturális szövetség élvezte az állam jelentõs anyagi támogatását, ezek a fesztiválok kétnaposak voltak“ – fejtette ki.

Hozzátette: miután az állami támogatás egyre zsugorodott – az egyik évben hozzájuk például csak 500 eurós segítség érkezett –, a községi önkormányzat társrendezõként, a költségek javarészét átvállalva szállt be a rendezvény továbbéltetésébe. „Tudatosítottuk, hogy erre a seregszemlére nagyon nagy szükség van. Ilyenkor ugyanis megmutatjuk, hogy járásunkban a magyar hagyományokat, anyanyelvünket, kultúránkat õrzõk hányan is vannak, s azt is, hogy a Felvidéken még mindig élnek összetartó, erõt jelentõ magyarok. Ezért is különösen fontos, hogy ilyenkor minden évben sokan legyünk együtt. Nehogy az évek során az itteni tömbmagyarság is szórványmagyarsággá változzon!“ – hangsúlyozta Szalay Rozália.

Kolozsnéma és lakosai kezdettõl fogva megtiszteltetésként élték meg, hogy a hozzávetõleg 500 lakosú kisközségben ilyen nagyszabású fesztivál valósulhat meg. „Amióta nálunk zajlik ez a rendezvény, országszerte sokkal többen tudják, hogy a falunk hol is található. Ezért cserébe a helyi lakosság úgy fejezi ki a háláját, hogy ilyentájt mindig összefog – önkéntesek ingyen teszik rendbe a mûsorok helyszínét és környezetét, illetve segítenek, amiben csak lehet, ami nem lebecsülendõ ebben a pénzhiányos idõszakban“ – szólt a polgármester a rendezvény egyik hozadékáról.

Egyébként az 55. Járási Dal- és Táncünnepélyt a Csemadok Kolozsnémai Alapszervezete kérésére Nyitra megye turisztikai alapjából 1 750 euróval támogatta. Ezen kívül a Csemadok Komáromi Területi Választmánya erre a célra a kormányhivatal Nemzeti Kisebbségek Kultúrája 2017 programjából kapott anyagi támogatást.

A polgármester azt is elárulta, hogy a fesztiválon kívül évközben is különféle közösségkovácsoló rendezvényeket tartanak a csaknem színmagyar faluban. „Négy évvel ezelõtt a Rákóczi Szövetségtõl megkaptuk a Felvidék egyik legmagyarabb községe megtisztelõ címet, ugyanis a helyi lakosság 98 százaléka magyar nemzetiségûnek vallja magát. Nálunk minden hónapban megvalósul valamilyen kisebb-nagyobb közösségkovácsoló rendezvény, hiszen egy kis közösség apraját-nagyját csak úgy lehet összetartani, ha tagjainak megadjuk a rendszeres találkozás lehetõségét. A nagyon aktív helyi nyugdíjasklubunk tagjai a fiatalabbakkal együtt szívesen besegítenek a gyermeknap, a tökfesztivál, a Luca- és Mikulás-nap stb. szervezésébe, amely költségeit mindig a községi kasszából fedezzük. Például nemrég jöttünk haza egy balatoni táborból, ahová 19 kolozsnémai gyermeket vittünk el, s annak árát sem kellett a szülõknek fizetniük, csak némi zsebpénzzel látták el gyermekeiket. Ilyen célokra sosem sajnálunk pénzt elkülöníteni a költségvetésünkbõl“ – fejtette ki.

A Járási Dal- és Táncünnepélyre a túlparti testvértelepülésrõl is minden évben érkeznek vendégek. „A magyarországi Gönyü község 1994 óta testvértelepülésünk, és valóban nagyon szoros az együttmûködésünk. Sajnos, ez alkalommal a gönyüi éneklõcsoport egyéb elfoglaltságai miatt nem tud átjönni, de a helyi önkormányzat idén is képviselteti majd magát. Az ottani énekkar a jelentõsebb rendezvényeinken, így a nyugdíjasnapon és a karácsonyi ünnepségünkön is fel szokott lépni. Az is fontos, hogy az egyes korosztályhoz tartozók között egyre szorosabb kapcsolatok szövõdnek, például az említett balatoni táborban is együtt voltunk a gönyüi gyerekekkel. A baráti szálak elmélyítéséhez az is hozzásegítene, ha végre megvalósulna a régi nagy álmunk, a két falu közti kompjárat. Egy határon átnyúló pályázat révén kapott támogatásnak köszönhetõen a hajók már ki tudnak kötni Kolozsnémánál, ugyanis korábban pontonhíd létesült. Örvendetes, hogy nemrég egy másik hasonló pályázatunk is sikerrel járt, s az újabb támogatásból egy kis hajót szeretnénk vásárolni. Egy hónapon belül kiderül, hogy pontosan mekkora támogatásban részesülünk“ – ismertette további terveiket Szalay Rozália.

A szombati rendezvényre visszatérve azt is elmondta: volt olyan járási ünnepély, amikor 30 hagyományõrzõ csoport érkezett a községbe. Sõt, akadt olyan év is, amikor az összes bejelentkezõ csoportot képtelenek lettek volna fogadni. Azokból ugyan idén kevesebb lesz, ám szervezõtársával, Petheõ Attilával, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnökével együtt más jellegû mûsorokkal és tombolahúzással is kedveskednek a résztvevõknek. Mindenképpen érdemes lesz tehát ellátogatni a rendezvényre.

„A családok aprajának-nagyjának ajánlom, hogy jöjjenek el Kolozsnémára, ahol szombaton 14 órától egy helyen ismerhetik meg a Komáromi járás több mûkedvelõ népzenészét, énekesét és táncosát. Tiszteletre méltó, hogy õk juttatás nélkül, idõt és energiát nem sajnálva, csupán szeretetbõl énekelnek, táncolnak, zenélnek – tartalmas szórakozást nyújtva másoknak. Ha õk nem tartanák életben ezeket a kincseinket, akkor a térségünkre jellemzõ népi hagyományok fokozatosan eltûnnének. Nem túlzás azt állítani, hogy ezek az értékõrzõk hiánypótló tevékenységet végeznek. Például a dunamocsi csoport mindig valamilyen falusi tevékenységgel, újabban például az aratással kapcsolatos népi hagyományokat dolgozott fel, amelyekkel az ifjú nemzedék ilyen alkalmakon ismerkedhet meg. Õseink hagyományai összekötnek bennünket, s örvendetes dolognak tartom, hogy ezt egyre több gyermek és fiatal is tudatosítja, és szívesen lép be a hagyományõrzõ csoportokba. Biztosítottnak látszik tehát az utánpótlás, s elõfordulhat, hogy többen éppen a járási dal- és táncünnepélyen kapnak ehhez kedvet“ – mondta végül Szalay Rozália.

A rendezvény programja ITT érhetõ el.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »