Dian Csaba: Év végi számvetés és újévi fogadalmak helyett

Dian Csaba: Év végi számvetés és újévi fogadalmak helyett

Ismét elröppent egy év. Ilyenkor sokan számot vetnek az elmúlt hónapokról, a megvalósult, vagy még a levegőben lógó tervekről, álmokról. Január első napjait az újévi fogadalmak könnyelműsége lengi körül. A fogadkozásoké, hogy milyen káros szenvedélyünkről mondunk le, vagy éppen milyen testi edzéseknek vetjük magunkat alá az elkövetkező hónapokban.

Fogadalmak, melyeket jobbára sutba vágunk, hogy aztán az eljövendő tizenkét hónap után újra leporoljuk és ismét beáldozzuk az üres ígéretek oltárán.

Közösen előre az új esztendőben

Nem esem ebbe a hibába 2018-at köszöntve. Jókívánságaimat szeretném kifejezni családomnak, barátaimnak. Természetesen a szűk pátriámban élőknek is, polgártársaimnak, felebarátaimnak. Nem megfeledkezve az Ipolyságon velünk élő kisebbségekről, szlovákokról, csehekről, romákról. Csak együtt, karöltve érhettünk el sikereket az újévben. Alázatos munkával, kitartással.

A magyar nemzet többek között a harcias, küzdő voltáról is híres a világban. Európa védőbástyája voltunk az elmúlt zivataros évszázadokban. Megálljt parancsoltunk a töröknek, tatárnak. A most ellenőrizetlenül beözönlő migránsáradattal is próbálunk szélmalomharcot vívni. A hála nem maradt el. Brüsszel nem feledkezik meg rólunk, napi szinten foglalkozik Magyarországgal az európai értékekre hivatkozva.

Mára a harcok elmúltak. Munkára csendesültek a valamikor kardot forgató kérges kezek. A Felvidék, ezen belül Ipolyság magyarsága is a tolerancia, a másokat befogadók és elfogadók nemzete lett. Szívesen látjuk a folyamatosan nálunk letelepedőket. Míg 1941-ben 4900 magyar mellett 74 szlovák élt városunkban, 2011-re ez 4400 magyar és 3000 szlovákra módosult.

Szeretjük és elfogadjuk felebarátainkat. Iskolákat nyitottunk nekik, ahová diákokat is adunk bőven. Igaz magyar gyermekeket, de hát valahogy meg kell tölteni az osztályokat. Aztán az évtizedek alatt, hogy minél jobban otthon érezzék magukat nálunk, mindent csak államnyelven kezdtünk kiírni. A magyart már inkább mellőzük, nem akarunk mi konfliktusokat.

A közösségi hálón a hivatalos érintkezésekben is Štúr nyelvén használjuk a nevünket. A szerelem nem ismer korlátokat, vegyes házasságok révén is megmutatjuk, rajtunk nem múlik a két nemzet közeledése. Sokrétűségünk bizonyítéka, hogy még politikusokkal is szolgálunk a parlamentbe. Igaz, jó magyar embereket. Akik valami vegyes pártban tömörülve felelnek meg kenyéradó gazdáiknak a békés együttélés égisze alatt. Gondolom, most ők is összegzik az elmúlt évet. Telek és földvásárlás kipipálva. Ezenfelül talán értünk is tettek valamit.

Mit hoz az újév

Mit hoz magával az új esztendő, mennyi jóval vagy rosszal kecsegtet, ezt még nem tudhatjuk. Nekünk továbbra is kell, hogy tegyük a dolgunkat. Városomban is akad dolog bőven. Mindenki számára fontos a novemberi önkormányzati választásokon való részvétel, ahol még beleszólhatunk sorsunk alakulásába. Ahol dönthetünk arról, hogy maradunk a tolerancia nemzete, vagy ezen túlmutatva választhatunk egy új polgármestert aki nem a Facebook előtt ülve ünnepelteti magát olyan dolgokért, ami nem erénye, hanem kötelessége.

Békés boldog új esztendőt Ipolyság és Felvidék népe. Legyen ez az év a felemelkedésé, a megértésé, az elfogadásé. Nem akkor cselekszünk jót, ha feladjuk önmagunkat. Az örökséget továbbadva marad meg mindaz, aminek itt évszázadok óta helye és létjogosultsága van.

Dian Csaba

Nyitókép: mapio.net


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »