Dr. T. Túri Gábor: A scheyerni bencés címer csillagjele

Dr. T. Túri Gábor: A scheyerni bencés címer csillagjele

Ez év júliusban Bamberg, Köln és Aachen után Bajorországban kerestem a nyomokat Szent István és a magyar középkori történelem európai, illetve német nyomai és kapcsolatai után.
Ennek során eljutottam néhány kolostorba, többek között a bencések egyik kolostorába Scheyernbe is. Ugyanis ebben a kolostorban volt – a feljegyzések szerint – 996-ban egy fejedelmi sarj és egy a német császári családból származó hercegnő eljegyzése.
A menyasszonyt Gizellának hívták, aki II. Henrik német-római császár húga volt, a vőlegényt pedig Vajknak, aki a későbbi Szent István, Magyarország trónörököse volt. Egy fiatal herceg, akinek a nemzetsége – legújabb kutatási eredmények alapján – a Kaukázustól délre levő területekről származott.
Onnan, ahol egykor Babilon és a sumérek ősi birodalma terült el.
Sok történelmi és kulturális szál köti a magyarokat még ma is ahhoz a területhez, többek között a díszítő művészetük és a zenéjük, de részben az írásuk is… Hiszen a Kárpát-medencei Tatárlaka és az egykori sumér, Tigris és Eufrátesz köze, egyaránt az írás bölcsőjeként van számon tartva és a betűik között sok feltűnő hasonlatosság van.

Éppen ezért most nem a – különben igen izgalmas és érdekes – középkori magyar-német egyházi és történelmi kapcsolatokról írnék, mert az ha elkészül sokkal hosszabb lélegzetű lesz, hanem inkább ezen ősi írás betűivel kapcsolatos ottani észrevételemről, ami most tudatosult bennem a képeim itthoni rendezgetése közben.
Ugyanis ott létemkor lefényképeztem a scheyerni kolostor falán lévő nagy méretű címert is, amely gondolom az ottani bencések helyi címere, de az is lehet, hogy „általában” ez a bencések valamelyik címere. (ld.1. kép)

Ezen címerben lent az ismert, ún. „Szent Benedek medált” lehet látni.
Az ezen látható rövidítések jelentései a következők:
„A kereszt szárai között lévő négy mezőben (a kereszt szárainak találkozásánál) a következő betűk állnak:
C. S. P. B. (Crux Sancti Patris Benedicti) – Szent Benedek Atya (Atyánk) Keresztje
A kereszt függőleges szárán felülről lefelé:
C. S. S. M. L. (Crux Sacra Sit Mihi Lux) – A Szent Kereszt Legyen az Én Fényem (Világosságom)
A kereszt vízszintes szárán balról jobb felé olvasva:
N. D. S. M. D. (Non Draco Sit Mihi Dux) – Ne a SÁRKÁNY (a Gonosz) Legyen az Én Vezérem.
Mint tudott ez a kör, benne a kereszt jelével, a legenda szerint úgy jött létre, hogy a méreggel teli poharat – amit egykor Benedeknek az elégedetlen rendtársai Vicovaróban nyújtottak át – ő a kezével egy kereszt jellel látott el, amire a pohár szétpattant és a tartalma, a méreggel együtt a FÖLDRE folyt.
E történet alapján ezt a Szent Benedek medált egyesek úgy értelmezik, hogy a kör, az a pohár felülről nézve, és a kereszt pedig az a jel, amit Szent Benedek e fölé rajzolt…
Mint érdekességet érdemes megjegyezni, hogy ennek a medáliának a formája, azonban nagyon hasonlít az ún. szentelőkeresztekre (Weihekreuzokra), amelyeket megtalálunk sok helyen a magyarországi templomaink falain is, és amelyeket e templomok felszentelésekor, vagy – megszentségtelenítés estén – az újra szentelésénél festettek a falra.
Ilyet találunk többek között az ócsai, volt premontrei templom falán (ld. 2. kép) és például Pozsonyban a Szent Márton koronázó dóm falán is…

Ennek a jelentése: „Isten jelével (vagyis a kereszttel, Jézus szimbólumával) megszentelem ezen épület falait.“
Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a kör és benne az egyenlőszárú kereszt az a sumér ékírás FÖLD jele, akkor értelmezhető ez úgy is, hogy „Ez a fal (épület) Isten FÖLDjének anyagából épült, tehát legyen szent (vagyis isteni)”
A püspök ilyenkor először krizmával (chrismával) jelölte meg a templom falát, mégpedig több helyen. Ez a keresztény egyházban használatos chrisma, a megszentelt olíva olaj és a balzsam keveréke, amit már az ó kereszténységben is felkenésre és különböző szentségek feladására használtak. Tulajdonképpen ebből a szóból vezetik le egyesek Jézus Christus nevét is, amely így felkentet jelentene. (Megjegyzem Jézus nevével kapcsolatban vannak más nézetek is.)
Tehát a püspök – mint például az ócsai templomban is – tizenkétszer kente meg a templom falának különböző pontjait, majd egy különleges festékkel átitatott nagyméretű pecsétnyomóval ráfestették ezekre a helyekre a körkeresztet. Vagyis, a Krisztust jelképező szent olaj így, megszentelte az alapot, amire ezután ez a körkereszt került, majd végül ezt a kettős szimbólumot harmadikként, ismét egy újabb szimbólummal, a Krisztust jelképező „fénnyel“, vagyis a fáklya lángjával égették a falba, és ezzel a „ROSSZAT“ végleg le- illetve elzárták.
Így maradhattak meg ezek a szimbólumok a falakon évszázadokon át.
Azonban minket – a témánk szempontjából – e hármas egységből, most csak az a jel érdekel, amit a templomok falára festettek és amelyet ennek a bencés címernek az alsó felében is láthatunk. Mert ez a kereszt jel – mint láttuk – tehát valójában nem a kereszténység szokásos „Jézus-keresztje“, hiszen annak egyik szára hosszabb lenne, ez pedig itt, egy egyenlőszárú kereszt egy körben.
A magyarok régi írásában ez volt az „F“ jele és a szimbolikában a Földet jelképezte.
Ezt az F-jelet találjuk meg az Aba nemzetség egykori területén fekvő tarnaszentmáriai XI. századi templomnál is, ahol Géza fejedelem lányát Piroskát helyezték egykor itt a FÖLDBE, az örök nyugalomba, és ahol még ma is megtalálható a kriptája. E templom falába lett beépítve – mint „szkíta kereszt“, vagy „szkíta csomó“ – e régi írásunk F-jele, vagyis eleink FÖLD szimbóluma. (ld. 3. kép)

Azt, hogy ez valóban a FÖLD szimbóluma és hogy ennek a földdel szoros kapcsolata van, jól bizonyítja az etióp király Lalibela által a XII. században építtetett sziklatemplom is Etiópiában (ld. 4. kép).

Ez a hatalmas templom a helyi sziklából (vagyis a földből) lett „kifaragva“ , egyenlőszárú kereszt alakú és az építmény lenyúlik a FÖLD mélye felé. Ezt a templomot az év meghatározott napján, még ma is rituálisan körbefutják a helybeliek, tehát ezzel, mintegy KÖRT rajzolnak köré. És így, egy óriás-dimenziójú „F“ betűt képeznek le, a mi régi írásunk értelmében. Ugyanakkor, ez a templom Szent Györgynek van szentelve, aki a keresztény legenda szerint a megtestesült rossz, vagyis a sárkány ellen harcolt.
Az ottani helybeli monda szerint, ez a SÁRKÁNY (vagyis ez a ROSSZ) azóta is itt, a ráhelyezett szikla-kereszt alatt van fogva tartva.
A párhuzam tehát magáért beszél.
Hiszen a templomokban is a megtestesült ROSSZ az, amely ezeket a templomokat is megszentségtelenítette és amiért azokat újra kellett szentelni. Vagyis a körkereszt, az „F” jelével kell ezt a ROSSZAT a kőfalba (a sziklába) lenyomni és ott fogva tartani, mint ahogy azt Etiópiában is tették azzal a hatalmas szikla kereszttel, amely a sárkányt azóta is fogva tartja…
Így lesz tehát ártalmatlanná téve a ROSSZ, amelynek – mint láttuk – a szimbóluma a SÁRKÁNY.
És milyen különös – vagy talán ennek értelmében mennyire érthető – hogy éppen ezt olvashatjuk Scheyernben is az „F”, a FÖLD-jelű, ún. Szent Benedek medálban is:
„Ne a SÁRKÁNY legyen az én vezérem (N. D. S. M. D. Non Draco Sit Mihi Dux)!!
Tehát ebből, azt hiszem már jól látható, hogy e körkereszt szimbólum alkalmazásának csakis a sumér „FÖLD“ jeleként van logikai értelme, vagyis e nélkül ebben a scheyerni címerben lévő Szent Benedek-medál sem lenne a maga teljességében értelmezhető.
Ha valaki mindezt elolvasva meglepődne és enyhe túlzásnak tartaná, hogy itt egy sumér jel meglétéről írok, akkor a következőkben bizony még inkább meg kell lepődnie!
Ugyanis itt, ennek a kolostornak a falán lévő címerben találunk, e Föld szimbolika fölött (amely ez esetben természetesen a „Szent Benedek medálnak“ van stilizálva), egy csillag alakú ékírásjelet is! (ld. 1/b. kép)

Ez pedig már több, mint feltételezés, mert ez egyértelműen a sumér írás egyik jele.
Bár – a teljesség kedvéért – meg kell jegyezni, hogy van egy ehhez nagyon hasonló jel a keresztény szimbolikában is, és éppen ezért ma ezzel is magyarázzák ezt a csillag jelet. Ez pedig a görög jota (I) és chi (X) betűk kombinációja, amely Jézus Krisztus (Iesus Christos) kezdőbetűiből áll.
Azonban nézzük meg, hogy ez itt Scheyernben szintén érvényes-e?
Mert – szerintem – itt az szól ezen általánosan elfogadott magyarázat ellen, hogy ebben a scheyerni címerben, e címer csillagát alkotó vonalak mindegyike az ékírás betű formáinak megfelelően néz ki, vagyis egyik végükön vastagabbak, mint a másikon.
Ék formájúak.

Ez pedig CSAK az ékírásra jellemző! (ld. 5. kép)
Érdemes ezeket összehasonlítani egymással!
Ezen sumér ékírásos jelnek a jelentése pedig a „fénylő, tündöklő, és tündér” (6. kép)

és ezt mindig az istenek nevei előtt találjuk a mezopotámiai agyagtáblákon. (7-8. képek)

Ezzel kapcsolatban itt bemutatom a híres sumerológusnak R. Labatnak az 1940-es években kézzel írt sumér szótárrészletét, amelyben ezt a jelet is megtaláljuk. (ld. a 9. képet). Ha e részletnek most megnézzük a felső sor második szavát, akkor ott, jól olvashatóan az ISTEN szót találjuk, pedig Labat egyáltalán nem tudott magyarul!

Az ez alatt lévő sorban pedig a DINGIR szó látható (ami a mi TÜNDÉR szavunk megfelelője.)
Hogy ez nem tévedés, ezt kihangsúlyozza az ettől balra elhelyezkedő héber hexagramm, vagyis Dávid-csillag is, amely a szó szinonimáival (csillogó, fényes, ragyogó), megerősíti mellette levő sumér írásjel jelentését!! E Dávid-csillag hat ágának a jelentése a kabbala szerint „…megfelel a VILÁG hat irányának előttem, mögöttem, jobbra, balra, fent és lent”(Wikipédia). „A csillag közepén levő hatszög pedig, akárcsak a menóra középső szára, a világ középpontját jelentő ISTENT szimbolizálja.” (Zsido.hu / A Dávid-csillag)
Tehát itt is egy ISTENT szimbolizáló csillaggal találkozunk, csak ez egy másik kultúrkörből, mégpedig a héberből származik…
A bencés címer azonos sorában, ettől balra pedig a „Mózesi táblák” utalnak ISTEN jelenlétére. Ugyanis – mint a zsidó hagyomány hangoztatja – „Nem véletlen, hogy az első parancsolat így kezdődik: anókhi (= Én vagyok), ami Isten megnyilatkozását jelzi.” (Zsido.hu)
Tehát itt ISTEN megnevezi magát.
Így, mint láthatjuk, itt ebben a helyi bencés címerben – egyedülálló módon – egymás mellett található a héber és a sumér kultúrkör Isten szimbolikája.
Vagyis a héber, amely Gizella római rítusú kereszténységének a gyökereit mutatta, és a sumér, amely a vőlegénynek Vajknak az ókori Kelet kultúrájával való kapcsolatára utalt.
Ha ez a címer egy „beszélő címer” – és miért ne lenne az? –, akkor az alsó és középső sorának összeolvasása értelmes jelentést kell, hogy adjon.
És valóban ez így is van, mert ez összeolvasva a „Föld Istenét” (vagy az Isten földjét) jelenti. Mivel a Föld az a Ptolemaiosz-i világmodell szerint maga volt a világ, ezért a jelentése: a „Világ Istene” (Deus mundi), esetleg így: „Én a VILÁG ISTENE vagyok”

A bencések nagy valószínűséggel ezt a címert ma már máshogy értelmezik, de az biztos, hogy így is lehet értelmezni! A legbiztosabb pedig az, hogy ebben a címerben a héber Dávid-csillag mellett, egy nyilvánvalóan és egyértelműen felismerhető sumér írásjel, az ISTEN jele, alatta pedig egy stilizált szintén sumér FÖLD jel szerepel, ami ugyanakkor azonos a magyar Kárpát-medencei ősírásunk „F” (föld) jelével…
Ez pedig elgondolkoztató… Mert, mindez nem lehet a véletlen műve ott, ahol egykoron Vajk (a későbbi Szent István) és Gizella kézfogója megtörtént.

 

Képek:
1. Címer a scheyerni kolostor falán (saját felvétel 2017)
2. Ócsai volt premontrei templom, felszentelő kereszt /Weihekreuz (saját felvétel 2017)
3. Tarnaszentmária, „szkíta kereszt”, vagy „szkíta csomó” (saját felvétel 2017)
4. Lalibelai sziklatemplom (XII. század)
5. A sumer ékírásos csillagjel, Dingir és Isten jelentéssel (Forrás: Wikipédia:
https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Cuneiform_sumer_dingir.svg
Ur III (Middle Bronze Age) form of the cuneiform character DINGIR (AN) (dingir),
meaning “heavens” or “deity” (Unicode character U+1202D, CUNEIFORM SIGN
AN).
Dingir, Diĝir (sumerisch DINGIR, DIĜIR, , emesal dim-me-er; akkadisch )
ist die sumerische Singular-Bezeichnung für göttliche Wesen, göttliche Gegenstände
und göttliche Mystik. Im Plural wurde Dingir gedoppelt und als Dingir-Dingir
verwendet.(Wikipedia)
6. Varga Csaba: Az ősi írás könyve.( 102. old.)
7. Ninsun istennő, Louvre A 02761 szám alatt. (A kép bal felső sarkában a Dingir jel)
8. Sumer ékírásos tábla istennevekkel (a sorok elején az „isten” csillag jeleivel)
9. Labat kézírású szótár részlete (Borbola János: Olvassuk együtt magyarul)

The post Dr. T. Túri Gábor: A scheyerni bencés címer csillagjele appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »