Egy fillért sem fizetnénk Brüsszelnek a 4-es metró miatt

Egy fillért sem fizetnénk Brüsszelnek a 4-es metró miatt

Sem a magyar állam, sem a fővárosi önkormányzat nem fizetne vissza az Európai Bizottságnak (EB) egy fillér uniós támogatást sem a 4-es metró szabálytalanságoktól és korrupciógyanús szerződésektől hemzsegő beruházása után, nemhogy 59 milliárd forintot – értesült a Magyar Nemzet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésére küldött válasz tartalmáról. Úgy tudjuk, a levelet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláírásával a múlt héten küldték meg Brüsszelnek a Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester által még 2017. február 24-én a miniszternek postázott javaslat alapján. A lapunk birtokába került fővárosi dokumentum egyértelműen fogalmaz: „Az Európai Bizottsággal való tárgyaláson a legkisebb mértékű korrekciót próbálja elérni.” Budapest vezetőjének elvárása, hogy a brüsszeli közlekedési operatív program (Közop) terhére ne legyen forrásvesztés, illetve ebből eredő költségvetési hiány sem.

A tavaly októberben hazánkba érkezett OLAF-jelentés a Demszky-korszak eredetileg 452 milliárd forintos végösszegű, 181 milliárd forintos uniós támogatású fejlesztésénél 167 milliárd forint elköltését találta szabálytalannak, jogszerűtlennek és korrupciógyanúsnak. Brüsszel szerint ennek „pénzügyi kihatása” 59 milliárd forint lehet, az EB maximum ennyit kérhetne vissza hazánktól.

http://mno.hu/

Ezt Tarlós több szempontból is elfogadhatatlannak tartja, és az OLAF állításainak jó részét tételesen cáfolja azután, hogy a feltárt hiányosságokról és szabálytalanságokról leszögezi: „A 2003-ban kezdődött M4 projekt előkészítéséhez, illetve – egy kivételével – a 2004–2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetők. Az OLAF-zárójelentés alapján kizárható a jelenlegi közgyűlés és városvezetés felelőssége.”

A főpolgármester szerint az OLAF olyan tételeket is figyelembe vett a szabálytalan elköltéseknél, amelyek egy részét már 2009-ben, a többit pedig 2010 után kivettek a keretből. Így a szerződések felülvizsgálata, a fejlesztési elemek átcsoportosítása után több mint 46 milliárd forinttal, végül 406,4 milliárdosra csökkent a beruházás végösszege. További 11 milliárd forintos fejlesztési elemet, így a kelenföldi P+R parkolók kialakításának finanszírozását áttették a 2014 és 2020 közötti időszakra. Azt is visszautasítja, hogy a projekt 2014-es befejezésére is kihatással lettek volna a hiányosságok és összeférhetetlenségek, melyeket épp a jelenlegi városvezetés számolt fel, többek között a független ellenőrző mérnök, azaz a főváros cége, a BKK Közút Zrt. alkalmazásával. Sőt, Tarlós István védelmébe veszi a Demszky–Hagyó-korszak idején, 2007-ben és 2008-ban megerősített projektmenedzsmentet is.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

– A zárójelentésben nem azonosítható, hogy valamely jogsértés szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy súlyos mulasztásnak minősül-e – szögezte le a főpolgármester, akinek álláspontját megerősítette Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport fideszes vezetője is. Elmondta: információi szerint a kormányválasz jelentős részben megegyezik Tarlós István Lázár Jánosnak öt hónapja megküldött levelével. – Azt szeretnénk, hogy a közvélemény és a nyomozó hatóságok is tisztán lássanak az ügyben. Ugyanakkor egyértelműen minimalizálni szeretnénk az esetleges visszafizetési kötelezettségeket. A 4-es metró beruházásának értékelésekor különbséget kell tenni az erkölcsi, a szabályszerűségi, illetve a büntetőjogi felelősségek között – mondta Borbély. Szerinte az eddigi vizsgálatok nyomán annyit lehet megállapítani: 2010 előtt egyértelműen Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, illetve valamelyik MSZP-s helyettese határozhatta meg, a BKV mely cégekkel kössön szerződést a munkákra. Hozzátette: az általa vezetett munkacsoport szeptemberi ülésén fogadhatja el a jelentést a Fővárosi Közgyűlés számára. Ők azonban csak politikai felelősséget mondhatnak ki.

Büntetőeljárás a 4-es metró ügyében két szálon zajlik. A Központi Nyomozó Főügyészség a szerelvények beszerzését vizsgálja, míg a Nemzeti Nyomozó Iroda az alagút- és állomásépítésekre kötött szerződések elemzését folytatja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »