Építőipar: a külföldiek jelenthetnek megoldást

Építőipar: a külföldiek jelenthetnek megoldást

Idén év eleje óta figyelhető meg, hogy a szerkezetépítési szakmunkákban külföldi cégek jelentek meg Magyarországon, alkalmazottaikkal egyetemben – mondta lapunknak az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A török, moldáv és ukrán társaságok jelenléte talán enyhít valamit a jelentős mértékű munkaerőhiányon, hiszen a magyar szakemberek egy része az itthoninál jóval magasabb bérért Nyugat-Európában dolgozik. Az ÉVOSZ elnökének közléséből kiderül, tízezernél is több szakmunkás hiányzik az ágazatból, amelynek teljesítménye az elmúlt évek lejtmenetét követve – hála az uniós források beáramlásának – most éppen felfelé ível. Elsősorban a mélyépítési munkálatok – közúti és vasúti fejlesztések húzzák az ágazatot, de lakóházból is több épül. Koji László szerint modernizálással jelentős mennyiségű emberi munkaerőt lehetne kiváltani, ezért azt kérik, a kormány nyújtson pályázati forrásokat eszközbeszerzésre.

Nemcsak a környező országokból érkező egyéni munkavállalók, hanem külföldi cégek is megjelennek a hazai építőipari beruházásoknál. A szerkezetépítési szakmunkák esetében például év eleje óta figyelhető meg a külföldi cégek erősödő jelenléte elsősorban a fővárosban, ahol a legnagyobb a kapacitáshiány – fejtette ki lapunknak az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Koji László török, moldáv és ukrán társaságokról tett említést. Az ágazati érdekképviselet vezetője üdvözölte a kormány azon döntését, hogy a környező nem uniós tagországokból, Ukrajnából és Szerbiából ideiglenesen korlátozás, azaz munkavállalási engedély nélkül is jöhessenek dolgozni a hiányszakmákban. Mint emlékeztetett, ő ugyan a lazítás egyik kezdeményezője, de fontosnak tartja, hogy a hatóságok fokozzák a szigort, nem engedhető meg ugyanis, hogy a szabályok kijátszása révén egyes foglalkoztatók versenyelőnyre tegyenek szert. Különösen fontosnak nevezte az ellenőrzéseket a külföldi vállalkozásoknál.

Koji László kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben rendkívüli módon felértékelődött az élőmunka; a különböző szakipari munkák területén 25 százalék körül emelkedtek a bérek a tavaly nyári szinthez képest, de bizonyos esetekben – például a gépészeti szakmunkáknál – a harmincszázalékos növekedés sem ritka. A bérek emelkedése, valamint az építőanyagok két számjegyű drágulása idézi elő az építőiparban tapasztalható áremelkedést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közölt adatai szerint idén májusban az építőipari termelés 35 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, és 7 százalékkal haladta meg az áprilisi szintet. Ezzel a jelentős bővüléssel kapcsolatban az ÉVOSZ elnöke kifejtette, hogy elsősorban a mélyépítési munkálatok – közúti és vasúti fejlesztések húzzák az ágazatot, amelyeket állami és uniós forrásokból finanszíroznak, de az ipari és lakóingatlanok esetében is számottevő bővülésnek lehetünk tanúi. A várakozások szerint a tendencia a következő hónapokban, években is ki fog tartani, de – mint Koji László hangsúlyozta – jelentős eltérések vannak a vidék–főváros viszonylatban. – Az építőipari termelés idén el fogja érni a 2200-2300 milliárd forintot, ami a válság előtti utolsó erős év, 2006 teljesítményének felel meg – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke, megjegyezve: tíz évvel ezelőtt 55 ezerrel több munkavállalóval sikerült elérni ezt a teljesítményt, ám a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már „csak” mintegy 12 ezer ember hiányzik erről a területről, ahol jelenleg körülbelül 280 ezren dolgoznak. A szakember szerint a hiányzó munkaerő jelentős részét elsősorban további modernizálással kellene pótolni, ezért azt szorgalmazzák a kormánynál, hogy nyissanak pályázati forrásokat eszközbeszerzésre.

http://mno.hu/

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »