Erdélyen belül egyre súlytalanabb Székelyföld gazdasága

Erdélyen belül egyre súlytalanabb Székelyföld gazdasága

KOLOZSVÁR. Románia történelmi tartományai közül messze Erdély gazdasága a legerősebb. Székelyföld lényegesen lassabb ritmusban fejlődik, mint a régió egésze, mára már olyan, korábban gyengén fejlett megyék is elhúztak mellette, mint például Fehér.

Nagyobb aránytalanságok jellemzik jelenleg a román gazdaságot, mint a gazdasági világválság kitörésekor. A főváros súlya lényegesen csökkent, 2008-ban ugyanis a Bukarestben bejegyzett vállalatok állították elő a romániai cégek árbevételének 63 százalékát, ami 2016-ra 37,5 százalékra csökkent.

A megyék közti különbségek azonban tovább mélyültek: a tíz leggyengébben teljesítő megye a válság kirobbanásának évében 39 milliárd lejt termelt meg, az országos összérték 3,9 százalékát, ami 2016-ra 56 milliárdra, illetve 4,3 százalékra nőtt. A tíz legfejlettebb megyében lényegesen nagyobb volt a növekedés. Ezek 2008-ban 198 milliárd lejt produkáltak, tavalyelőtt azonban már 461 milliárdot, hozzájárulásuk az országos teljesítményhez 18 helyett immár 35 százalék.

A cégbíróság adatai szerint 2016-ban a Romániában bejegyzett cégek összforgalma 1297,9 milliárd lej volt, amiből 487,6 milliárdot bukaresti vállalatok termeltek meg. Ez némiképp csalóka adat, mivel sok az olyan nagyvállalat, amelynek csupán a székhelye van a fővárosban, tevékenységük azonban máshol folyik.

A termelékenység a kulcsszó

Pénzügyminisztériumi adatok szerint Erdély 358,2 milliárdot tett be a közösbe, a teljes érték 28 százalékát. 2008-ban ez az arány még csak 16,5 százalék volt. Ha tekintetbe vesszük Bukarest torzító hatását, akkor az erdélyi hozzájárulás a gazdaság egészéhez jelenleg még tekintélyesebb, 35 százalék körül van. A tágabb értelemben vett Erdély az ország gazdaságilag legfejlettebb régiója. Ezt az is mutatja, hogy a tíz legjobban termelő megye közül öt (Temes, Kolozs, Brassó, Arad és Maros) itt található. Ha Bukarestet nem számítjuk, akkor a tíz legfejlettebb megye közé egy újabb erdélyi, Szeben kerül be.

A régión belül Temes az éllovas 58,5 milliárd lejjel, megelőzve Kolozst (52,8 milliárd) és Brassót (41,2 milliárd). Sajnos a két székely megye nem hasít, a hargitai vállalatok árbevétele 9,4 milliárd lej, a háromszékieké pedig mindössze 5,7 milliárd volt írta a maszol.ro. A nagy különbségeket csak részben magyarázza az, hogy Székelyföldön kevesebben laknak, mint Kolozsban vagy Temesben, hiszen e két megye népessége hozzávetőleg duplája a hargitainak, ám gazdasági teljesítményük ez utóbbiénak ötszöröse.

A kulcsszó a gazdaság struktúrájából adódó termelékenység, aminek tekintetében Hargita megye erdélyi viszonylatban a legutolsó helyen áll. Egy hargitai munkavállaló egy év alatt 185 ezer lejt termel meg, míg egy Krassó-Szörény megyei 194 ezret, egy háromszéki 199 ezret, egy szatmári 245 ezret, egy kolozsi 280 ezret, egy Maros megyei pedig 300 ezret.

Nyílik az olló

Még nagyobb gond, hogy 2008 óta a Székelyföld gazdasági téren sokkal kisebb mértékben lépett előre, mint más megyék. A Hargita megyei cégek árbevétele a vizsgált időszakban 36, a háromszékieké pedig 35 százalékkal nőtt. Ez első látásra nem rossz eredmény, más erdélyi megyékkel összehasonlítva azonban roppant szerény.

Kolozsban szinte megduplázódott a cégek árbevétele 8 év alatt, 27 milliárdról 52,8 milliárdra nőtt. Marosban és Temesben ennél is ugrásszerűbb, 143, illetve 147 százalékos volt a növekedés, Fehér pedig 153 százalékos pluszt produkált. Ez utóbbi országos szinten is a legkiemelkedőbb eredmény.

Hunyad az egyedüli erdélyi megye, ahol a fejlődés ritmusa kisebb volt, mint Székelyföldön, csupán 14 százalék. Székelyföld lemaradása Erdély más vidékeihez képest nő. Ez egyértelműen kitűnik abból, a világválság kitörésének évében 6,1 százalékkal járult hozzá a történelmi tartomány egészének gazdasági teljesítményéhez, 2016-ban azonban már csak 4,2 százalékkal, ami drámai méretű csökkenés.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »