Erdő Péter bíboros nyíltan szembeszáll a keresztmentesítéssel

Erdő Péter bíboros nyíltan szembeszáll a keresztmentesítéssel

Tizenöt éve iktatták be Erdő Pétert, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érsekét, Magyarország prímását hivatalába.

Nehéz csak egy dolgot kiemelni Erdő Péter munkásságával kapcsolatban, hiszen megbízatásai, tudományos és közéleti tevékenysége, művei rendkívül szerteágazók. Felmenői között találhatók kisnemesi származású katona-székelyek, így került bíborosi címerébe a Nap és a Hold szimbóluma, amely székely eredetű.

Gyerekkora óta elhivatott

Magyarország prímásának életútja a Józsefvárosban kezdődött, itt járt általános iskolába és 1970-ben szintén Budapesten végezte el a gimnáziumot, 1970-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. Szülei, Erdő Sándor és Kiss Mária vallásossága meghatározta már gyerekkorát is. A hittel egész korán kötötte össze az élet, hiszen szülei – édesapja jogász, édesanyja tanár – nem gyakorolhatták hivatásukat az 50-es években. „Ezt látva megértettem, hogy a hit valami nagyon fontos dolog” – mondta egy beszélgetés során, 2016-ban.

Hasonlóan meghatározó volt számára, hogy kisgyerekkorától fogva ministrált, azonban nemcsak a papok, hanem édesapja is rendszeresen tartott katekézist – a hívők bevezetése a keresztény életbe a tanítás rendszeres átadásával – Erdő Péternek és testvéreinek. Emellett kötelező olvasmányokat is kaptak az Erdő testvérek édesapjuktól, sőt, az Erdő család egy családközösséghez is tartozott, amelyet Mihalik Imre atya vezetett.

Egyenes az út?

A Piarista Gimnázium elvégzése után felvételt nyert az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet növendékei közé, majd behívták katonának fél évre, utána azonban elöljárói a Központi Papnevelő Intézetbe küldték, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatta teológiai tanulmányait. Itt szerzett 1976-ban doktorátust, előtte egy évvel pedig 1975. június 18-án szentelték pappá Budapesten.

A Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként 1977 és 1980 között Rómában tanult kánonjogot, amelyből doktorátust is szerzett. 1983-ban habilitált a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1995-ben és 1996-ban kutatói ösztöndíjas volt a Berkeley-n, Kaliforniában.

Egy nagy karrier kezdete

Erdő Péter teológiát tanított az esztergomi Hittudományi Főiskolán 1980 és 1986 között, és 2010-ben lett az iskola nagykancellárja.
Továbbá 1988 és 2002 között egyetemi tanár és tanszékvezető volt a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, amely 1992 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karaként működik. 1996 és 1998 között dékáni, majd 2003-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori tisztségét töltötte be. Elnöke volt 2003-ig az egyetem 1996-ban alapított Kánonjogi Posztgraduális Intézetének is.

II. János Pál pápa Puppi címzetes püspökévé és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki Takács Nándor akkori székesfehérvári megyés püspök mellé 1999. november 5-én, majd 2000. január 6-án Rómában, a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.

Két évvel később újabb megbízatást kapott Erdő Péter: a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztori székébe helyezte át. Ünnepélyes prímási, érseki beiktatására 2003. január 11-én került sor.

A siker továbbra is elkísérte Erdő Pétert: még ugyanebben az évben, szeptemberben kinevezték a bíborosi kollégium tagjává. II. János Pál pápa a 2003. október 21-i konzisztóriumon kreálta bíborossá. Címtemploma a Szent Balbina-templom, amelyet 2004. március 9-én vett birtokba Rómában.

Újabb két év telt el, és 2005-ben megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, ugyanez év október 6-án pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökévé.

Miután 2013-ban februárjában lemondott XVI. Benedek pápa, Erdő Péter neve is felmerült a lehetséges utódok között, Angelo Scola velencei pátriárka, Angelo Bagnasco genovai érsek, az olasz püspöki konferencia elnöke, Marc Ouellet quebeci érsek, Carlo Caffara bolognai érsek, Christoph Schönborn bécsi érsek mellett, azonban, amint az ismeretes, végül Jorge Mario Bergoglio, azaz Ferenc pápa lett a katolikus egyház 266. legfőbb vezetője, aki még ugyanabban az évben kinevezte a püspöki szinódus következő évre tervezett III. rendkívüli közgyűlése főrelátorává.

Erdő Péter ezek mellett több száz tudományos cikk és többtucatnyi kötet szerzője. Szakterülete az egyházjog, illetve a középkori kánonjogtörténet és egyháztörténet. Aktív résztvevője a nemzetközi kánonjogi tudományos közéletnek, és több nemzetközi tudományos testületnek is elnökségi tagja. Tudományos munkásságának eredményeképpen eddig mintegy húsz kötete és kétszázötven tanulmánya jelent meg.

Szembeszállt a keresztmentesítéssel

Sokan emlékezhetnek a Lautsi-ügyre is, amelynek lényege, hogy egy olasz édesanyja 2002-ben eljárást indított a venetói közigazgatási bíróság előtt, mert egy állami iskolában, minden osztályterem falán egy-egy feszület volt. Az indítványozók kérelmét többször is elutasították, azzal érvelve, hogy a feszület része Európa és a nyugati demokráciák jogi örökségének.

Erdő Péter ezzel kapcsolatosan az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként közleményt adott ki 2011-ben, amikor az ügyet lezárták.

„Minden olyan felfogás, amely a kereszt nyilvános helyeken való jelenlétét az emberi jogokkal ellentétes dologként értelmezné, egyenértékű lenne Európa lényegének megtagadásával. A kereszt nélkül az, amit ma Európának ismerünk, nem is létezhetne. Ezért a mai ítélet mindenekelőtt Európa győzelme.”

forrás: Híradó.hu, Magyar Kurír

The post Erdő Péter bíboros nyíltan szembeszáll a keresztmentesítéssel appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »