Folytatódott Ahmed H. pere

Folytatódott Ahmed H. pere

BUDAPEST. Törvénysértõ volt, hogy a Szegedi Ítélõtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelõnél 2015 õszén történt tömegzavargás ügyében elsõ fokon terrorcselekmény miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét és új elsõfokú eljárást rendelt el – mondta ki a Kúria kedden kihirdetett határozatában.

A döntés az ügy érdemét nem érinti, a már tartó megismételt elsõfokú eljárás folytatódik, a Kúria elsõsorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövõre nézve.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz ember gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelõhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idõvel agresszívvá vált, a kerítést ki akarta dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozó rendõröket. Az összecsapásokban több rendõr megsérült.

Az elsõfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, a rendõrök megtámadásával fenyegetõzött. Többször is megafonon beszélt a tömeghez, háromszor õ is dobált a rendõrök felé, majd az átkelõt lezáró kapu kinyitása után illegálisan magyar területre lépett. Röviddel késõbb visszatért a szerb oldalra, de három nappal késõbb Magyarországon õrizetbe vették.

Elsõ fokon a szíriai állampolgárságú vádlottat bûnösnek mondta ki

A Szegedi Törvényszék elsõ fokon a szíriai állampolgárságú vádlottat bûnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bûntettében, ezért 10 év fegyházra ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. Fellebbezés után a döntést a Szegedi Ítélõtábla arra hivatkozva nem bírálta felül, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bûncselekmény jogi minõsítésére, valamint a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

A most 41 éves férfit a határzár tiltott – tömegzavargás résztvevõjeként elkövetett – átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erõszakos bûncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bûntettével vádolja az ügyészség, a megismételt elsõfokú eljárás jelenleg is tart a Szegedi Törvényszéken.

A Kúriához fordult a legfõbb ügyész

A legfõbb ügyész nyáron fordult a Kúriához, mert úgy ítélte meg, hogy a tábla törvénysértõ döntést hozott, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsõfokú bíróságot, megítélése szerint ugyanis az indokként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban, azaz az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni. Polt Péter szerint ellentmondásos az is, hogy az ítélõtábla az elsõfokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak nevezte, a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályait hangsúlyozta, mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb hiányosságokat jelölte meg a hatályon kívül helyezés okaként.

A keddi budapesti tárgyaláson a Legfõbb Ügyészség képviselõje megismételte az indítványukban foglaltakat. Bárándy Péter, Ahmed H. ügyvédje úgy vélekedett, a fõ kérdésben megalapozatlan volt az elsõfokú ítélet, amelyben iratellenes megállapítások szerepeltek, és hiányos volt a tényállás is. Fenntartotta, hogy az elsõfokú ítélet iratellenessége olyan mértékû felülmérlegelést igényelt volna a másodfokon eljárt bíróságtól, amelyre az nem jogosult, még akkor sem, ha rendelkezésre álltak a helyes tényállás megállapításához szükséges iratok.

A Kúria az ügyészségi indítvánnyal egybehangzóan megállapította, hogy az ítélõtábla hatályon kívül helyezõ végzése törvénysértõ volt, a táblabíróság a rendelkezésére álló eszközökkel a megjelölt hiányosságokat pótolhatta volna, azaz az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálnia.

A Kúria szerint a másodfokú bíróság többi között kifogásolta, hogy nem voltak felderítve a dobálás külsõ-belsõ körülményei, például az, hogy a terhelt indulatai, sértettsége hogyan függött össze cselekményével. A Kúria szerint a terrorcselekmény megállapítása – azaz az állami szerv kényszerítése – szempontjából nem releváns, hogy az elkövetõ milyen indulati állapotban van, vagyis a táblabíróság rendelkezésére álltak a szükséges adatok a terrorcselekmény elkövetésének megítéléséhez.

Fazekas Géza, a Legfõbb Ügyészség szóvivõje az ítélethirdetés után azt mondta újságíróknak: 2015 szeptembere óta a legfõbb ügyész tíz alkalommal fordult a Kúriához, hogy a bíróság mondja ki, törvénysértõ és indokolatlan volt a hatályon kívül helyezés, bizonyítékok felvételével orvosolhatók lettek volna a hiányosságok. A Kúria eddig kilencszer meg is állapította a törvénysértést.

A szóvivõ jelezte: „nem önmagáért való” volt, hogy a legfõbb ügyész a bírósághoz fordult, mivel a Kúria határozatai elvi iránymutatásként segítik a bírságokat abban, hogy helyesen értelmezzék a hatályon kívül helyezés körét és csak indokolt esetben éljenek vele. Ezzel a bíróságok megakadályozhatják az eljárások indokolatlan elhúzódását is – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy az ügyészség következetes fellépése nyomán az elmúlt évben 20 százalékkal csökkent a hatályon kívül helyezések száma, azaz több ügyet fejeztek be érdemben másodfokon a bíróságok. Jelezte: több ügyben, így a tescós rablás és a Biszku Béla volt állampárti politikus elleni büntetõügyben is kimondta a Kúria, hogy törvénysértõ volt a hatályon kívül helyezés. Utóbbival kapcsolatban utalt rá, az indokolatlan hatályon kívül helyezés miatt a terhelt már nem élhette meg az ügy jogerõs elbírálását.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »