Green Holidays-csőd: reménykedhetnek, akik kártyával fizettek?

Green Holidays-csőd: reménykedhetnek, akik kártyával fizettek?

Akik bankkártyával fizettek a Green Holidaysnek, s nem tartoznak bele a biztosítotti körbe, tehetnek még egy utolsó próbálkozást arra, hogy visszakapják a pénzüket. Az Azénpénzem.hu pénzügyi szakportál cikkében azt írták, hogy sok károsult már az utazási iroda csődjekor abban reménykedett, hogy a Malév bukásakor alkalmazott technika, az úgynevezett chargeback az ő esetükben is működhet. Az eljárás lényege: a kártyás vásárlásoknál hivatkozhat arra a vásárló, hogy nem teljesített a vállalkozás, ezért a banknál kezdeményezi a kifizetett összeg visszajuttatását. A bank pedig, ha elismeri a nemteljesítést, visszaterheli az összeget a vállalkozásra, vagyis meg kell térítenie a bankkártyás vásárlás összegét a vevőnek.

Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy ezt az eljárást nem a csődök esetére találták ki, hanem a normál üzletmenet során felvetődő fizetési problémák rendezésére. Persze előfordult már, hogy egy csődbe ment cég ügyfeleinek kártalanítására használták a visszatérítést. Az egykori magyar légitársaság, a Malév megszűnésekor például ez történt: a kártyával fizetők számára egyszerűen lehetővé tették, hogy a plasztikot kibocsátó banknál kezdeményezzék a repülőjegy árának visszafizetését. Erről a Magyar Bankszövetség is adott ki közleményt annak idején.

http://mno.hu/

A portál fejtegetése szerint azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet a Green Holidays esetében. A magyar légitársaság ugyanis állami tulajdonban volt, s – bár ezt egyetlen banki szakember sem erősítette meg – elképzelhető, hogy az akkori chargeback a magyar kormány, a bankok és a kártyatársaságok alkujaként születhetett meg. A portál emlékeztet arra, hogy nem ez lenne az egyetlen eset, amikor a valamelyest az államhoz köthető vállalkozások csődjénél a szokásostól eltérő megoldást keresnek a kártalanításra. Így például a 49 százalékban állami tulajdonban lévő Széchenyi Bank károsultjainak kifizetése az Országos Betétbiztosítási Alap 12,7 milliárd forintján túl az államnak is 5–5,5 milliárd forintjába került. Sokan a Quaestor-kártalanításnál is állami hátszelet véltek látni, hiszen például a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint egyetlen fillér kártérítés sem járt volna jog szerint a brókercég károsultjainak. Még külön törvény is született, az ügyfelek kártalanítását rendezendő.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

Kissé másként látja a Green Holidays ügyfeleinek esetét Homa Péter, a Bankkártya.hu portál szakértője. Úgy véli, a chargeback valóban megoldás lehet a bajba került utazóknak. Normál menetben, ha igazolni tudja az ügyfél, hogy hiába fizetett, nem kapott szolgáltatást, a bank kezdeményezheti a kifizetett összeg visszautalását. Vagyis Homa Péter szerint az ügyfélnek visszajár az összeg, s az a bank dolga, hogy miként számolja el. Ráterhelhetné ugyan a vállalkozásra, ez esetben a Green Holidaysre, de nem valószínű, hogy megkapná a pénzt, hiszen a cég fizetésképtelen. Kérdésünkre elmondta, ez esetben a bank a felszámolónál jelezhetné, hogy követelése van az utazási irodával szemben. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy általában nem szeretik a chargebacket a bankok, mert bonyolult és munkaigényes. Ezzel együtt úgy véli, érdemes megpróbálkozni vele azoknak, akik a biztosítótól nem kaphatnak kártérítést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »