Idén is Hosszú Katinkát választották az év emberének a magyarok

Csakúgy mint tavaly, idén is Hosszú Katinkát választották a magyarok az év emberének a Publicus Intézet új, a Vasárnapi Hírek megbízásából készült közvélemény-kutatása szerint.

A háromszoros olimpiai bajnok magyar úszót (19 százalék) nem sokkal lemaradva Orbán Viktor követi (18 százalék). A kérdésben megosztottnak tűnik a társadalom a pártos törésvonalak mentén: egyedül a Fidesz-szavazók körében végzett Orbán Viktor az első helyen, náluk Hosszú Katinka lett a második, az MSZP- és a Jobbik-szavazók, valamint a bizonytalanok körében Hosszú Katinka lett az év embere, Orbán Viktor pedig legjobb esetben is a holtversenyes második helyre volt elég.

A megkérdezettek körében kicsivel többen voltak (26 százalék), akik szerint 2017 inkább rossz év volt Magyarország számára, mint akik szerint inkább jó (21 százalék), a válaszadók fele (51 százalék) szerint pedig átlagos volt.

Emellett ugyanannyian (22 százalék) mondták, hogy 2017-ben jobb lett az anyagi helyzetük, mint ahányan azt, hogy rosszabb, a választók több mint fele (55 százalék) szerint érdemben nem változott. Egyedül a Fidesz-szavazók körében vannak többen azok, akik vastagabb pénztárcáról számoltak be, mint azok, akik vékonyabbról – a többi párt szavazói körében egyértelmű többségben vannak azok, akiknek romlott az anyagi helyzetük.

A válaszadókat a világ legfontosabb eseményeiről is kérdezték. A felmérés alapján a legtöbben

  • a "menekültek" Európába áramlását (23 százalék),
  • Trump elnöki tevékenységét (16 százalék),
  • az északi-koreai atomfenyegetést (10 százalék),
  • az európai terrorcselekményeket (6 százalék),
  • illetve a brexitet (2 százalék) említették.
  • A megkérdezettek fele nem nevezett meg semmilyen eseményt.

    Ugyan más-más arányban említették, ezzel megegyező volt a sorrend a Fidesz- és a Jobbik-szavazók, illetve a bizonytalan választók körében. Az MSZP-sek viszont némileg másként gondolkodnak, körükben Trump elnöki tevékenysége volt a legfontosabb esemény, majd a koreai atomfenyegetés és a "menekültek" Európába áramlása következett.

    A legfontosabb hazai eseménynek a megkérdezettek többsége

  • a vizes vb-t (22 százalék),
  • a menekülthelyzetet (13 százalék),
  • a határon épült kerítést (2 százalék)
  • és a Soros-kampányt (2 százalék) nevezték meg.
  • A válaszadók közel fele (48 százalék) ebben az esetben sem említett eseményt.

    Az egyes pártok szavazói másként gondolkodnak ebben a kérdésben: a Fidesz-szimpatizánsok közül legtöbben a menekülthelyzetet, némileg kevesebben a vizes vb-t (24, illetve 20 százalék), 5 százaléknyian a határra épített kerítést említették. Az MSZP-szavazók körében az első helyen a vizes vb (34 százalék) van, amit messze lemaradva a stadionépítések, és a határkerítés (6, illetve 5 százalék) követ. A jobbikosoktól is a vizes vb kapta a legtöbb említést (16 százalék), amit jócskán lemaradva a Soros-kampány (4 százalék), valamint az orosz befolyás növekedése (3 százalék) követ.

    A megkérdezettek szerint hazánk legnagyobb problémája

  • a menekülthelyzet (31 százalék),
  • az elszegényedés (17 százalék),
  • az egészségügy állapota (13 százalék),
  • a korrupció (8 százalék),
  • a munkaerőhiány (8 százalék),
  • a politikai kommunikáció (7 százalék),
  • valamint az oktatás helyzete (7 százalék).
  • A menekülthelyzet a fideszes és a bizonytalan szavazók körében a legfontosabb probléma, az MSZP és a Jobbik szimpatizánsai körében a harmadik, illetve a negyedik helyre került.

    A reprezentatív közvélemény-kutatást a Publicus Intézet december 8-a és 13-a között, 1005 fő megkérdezésével készítette.

    (MNO nyomán)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »