Így küzdenének a magyarok a rejtett gazdaság ellen

A magyarok hatvan százaléka egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetési megoldások növelésével és a készpénz visszaszorításával csökkenthető hazánkban az árnyékgazdaság – derült ki a Mastercard legfrissebb kutatásából, amely azt mérte fel, hogy a közép- és kelet-európai régió tíz országában hogyan gondolkodnak a fogyasztók a jelenségről. A vizsgált országok válaszadóinak több mint nyolcvan százaléka lépéseket vár a kormányoktól az árnyékgazdaság elleni küzdelemben, a fogyasztók ugyanakkor hajlandóak fizetési szokásaikon is változtatni, amikor felismerik, hogy ők is hozzájárulhatnak a visszaélések csökkentéséhez.

Forrás: Shutterstock

A többség (69 százalék) úgy gondolja, hogy az árnyékgazdaság miatt kevesebb forrás jut a közösségi javak előállítására, így például az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésére. A válaszadók több mint 70 százaléka azt is felismerte, hogy az adóhatóság elől eltitkolt jövedelemnek negatív hatása van a gazdasági növekedésére, és mindez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez. Ezért a felhasználók több mint 80 százaléka elvárja a kormányától, hogy aktív szerepet vállaljon az árnyékgazdaság elleni küzdelemben. Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka ért egyet azzal, hogy a kormánynak fel kell vennie a harcot a jelenséggel, Lengyelországban ez az arány alacsonyabb (72 százalék), Bosznia-Hercegovinában viszont kiugróan magas (93 százalék).

A fogyasztók nem látják a szerepüket az árnyékgazdaság elleni harcban

A Mastercard kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett fogyasztók szerint az árnyékgazdaság növekedéséhez hozzájárul az is, ha a boltban fizetésnél azért nem kapnak blokkot, mert a tranzakciót– adóelkerülés céljából – nem ütötték be a pénztárgépbe. A válaszadók majdnem fele csak akkor őrzi meg a pénztárnál kapott blokkot, ha tudja, hogy szüksége lesz rá. A kutatás arra is rávilágított, hogy a felhasználók nem minden esetben tudják, hogy a készpénzmentes fizetés nagymértékben segítheti az árnyékgazdaság visszaszorítását. A régióban megkérdezetteknek mindössze 37 százaléka találta úgy, hogy ha készpénz helyett kártyával fizet, azzal hozzájárul az árnyékgazdaság csökkentéséhez. Magyarországon ez az adat 13 százalék volt, ami az egyik legalacsonyabb arány Kelet-Európában.

A Mastercard új jelentése arra is fényt derített, hogy az árnyékgazdaság témájának mélyrehatóbb megismerésével változik a felhasználók hozzáállása is: elvárják, hogy a kormány küzdjön az árnyékgazdaság ellen. Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Bulgáriában és Horvátországban a válaszadók azzal is egyetértenek, hogy a fogyasztóknak csatlakozniuk kell az árnyékgazdaság elleni harchoz azáltal, hogy korlátozzák a vállalkozások lehetőségeit a jövedelem eltitkolására.

A Mastercard megbízásából az IPSOS tíz közép- és kelet-európai országban (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) készített felmérést arról, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak az árnyékgazdaság kérdésköréhez, mennyire ismerik a témát, milyen megoldásokat alkalmaznának a jelenség visszaszorítására. A legtöbb ország esetében elmondható, hogy az állampolgárok jelentős része ismeri a fogalmat, tisztában van az árnyékgazdaság létezésével és negatív jelenségként tekint rá.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »