Így törtek át Európán a bevándorlók

Két éve tetőzött Európában a második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb menekülthullám. Milliók keltek útra a Közel-Kelet háború sújtotta országaiból, hozzájuk az afrikai kontinens mélyszegénységben élő vándorai, majd a balkáni régió munkanélküliséggel küszködő lakói is csatlakoztak. Mindenki Európában látta a megváltást, a szolidaritáshoz szokott kontinens vezetőinek pedig időbe telt, míg megtanultak nemet mondani a nélkülöző tömegnek.

Két évvel azután, hogy bevándorlók tömege lepte el Európát, még mindig a migráció okozza a legtöbb problémát kontinensünkön. Az uniós vezetők képtelenek egységes álláspontot kialakítani, ezért az elmúlt évek alatt csupán a migrációs útvonalak változtak, nem az otthonaikat elhagyók eltökéltsége.

A tömeges bevándorlás kezdetén a szárazföldi útvonal tűnt a legnépszerűbbnek a migránsok köreiben, de az uniós országok – Magyarország példájából tanulva – egymás után zárták le határaikat a milliós tömeg előtt. A megállított migránsok egyik határzártól a másikig vándoroltak, de a napi határátlépési limit és a téli fagy miatt rengetegen alternatív útvonalakat választottak.

A fő bevándorlási útvonal ennek köszönhetően a Földközi-tengerre helyeződött át, a migránsok következő európai célállomása Olaszország lett.

Bevándorlók a római Tiburtina buszpályaudvarnál 2015. június 11-én. A buszpályaudvar előtt több száz afrikai bevándorló lakik az utcán, akik a lehetőségre várnak, hogy továbbutazzanak az észak-olaszországi városokba, majd más európai országokba. (MTI/EPA/Angelo Carconi)

A törökökkel kötött uniós egyezménynek köszönhetően a szárazföldi bevándorlási hullám Ankaránál megállt, de ennek köszönhetően virágzásnak indult az embercsempészek Líbiában kiépített hálózata. Az uniós tenger járőrhajók megérkezése után a bevándorlók Tripoli környéke helyett Marokkóból indultak el a közeli spanyol partvidék felé.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslései szerint több mint egy millió bevándorló érkezett 2015-ben Európába tengeri útvonalon, 35 ezren pedig szárazföldi utakon jutottak el a kontinensig. Az EU külső határait védő Frontex figyelemmel kísérte a migránsok különböző útvonalait, és az Európába bejutók számát 1,8 millióra becsülte. A Görögországba érkezők többsége Törökországból érkezett, ők Leszboszon és más görög szigeteken kötöttek ki felfújható vagy fából készült csónakjaikban.

MIGRÁCIÓS ÚTVONALAK A TÖMEGES BEVÁNDORLÁS ALATT

Európa keleti és közép-keleti országainak kormányai mindent megtettek annak az érdekében, hogy lezárják a minden irányból beáramló bevándorlók előtt Európa határait.

De ezek az információk a migránsokhoz is eljutottak, így amikor egy határ lezárult előttük, azonnal egy másik átjárót találtak maguknak.

Nyugat-balkáni útvonal

2015-ben több mint 1,1 millió bevándorló érkezett Németországba, közülük a legtöbben a nyugat-balkáni útvonalon utaztak. A folyosó Görögországtól Ausztriáig tartott, és rövid időn belül a migránsok “szupersztrádájává” vált Európa szívében.

Nyugat-balkáni útvonal

Nyugat-balkáni útvonal nyugati kitérővel

2015 szeptemberében, miután Magyarország felhúzta a 4 méteres kerítést a szerb határon, a bevándorlók tömege Horvátország felé vette az irányt.

De a bevándorlóknak nem maradt sok idejük a határátkelésre, mivel október 16-án éjfélkor a magyar–horvát határon is életbe lépett a magyar–szerb határon egy hónappal korábban bevezetett szigorítás: a zöldhatárt fizikai eszközökkel és élőerős védelemmel lezárták, így csak a hivatalos határátkelőhelyeken lehetett ezután belépni Magyarország területére.

Nyugat-balkáni útvonal nyugati kitérővel

A nyugat-balkáni útvonal mentén található többi ország válaszul megerősítette saját határait.

Görög-albán útvonal

Miután Macedóni lezárta a Görögországgal közös határait, a kormányok egyre több figyelmet szenteltek az Albáni felé torlódó bevándorlásnak.

Albánia hófödte hegyei nemcsak a migránsoknak jelentettek nehézséget, de az embercsempészek munkáját is alaposan megnehezítették. Ennek ellenére mégis áttolódott egy időre a hegységekbe a migrációs útvonal, ráadásul a Közel-Keletről érkező drogcsempészek és dzsihadisták is hamar feltalálták magukat a hegycsúcsok és kanyonok közti eligazodásban. A bevándorlók Albánián áthaladva egyszerűen átsétáltak Montenegrón.

Görög-albán útvonal

Adriai kereszteződés

Miután az Albánián “átmászó” bevándorlók megérkeztek Görögországba, az adriai kereszteződés felé vették útjukat, pontosabban Puglia tengerpartja felé, Olaszország irányába. A várost ellepő migránsok tömege Rómában is kiütötte a biztosítékot, mivel a fővárosi vezetőség a ’91-es bevándorlási krízis megismétlődésétől tartott, mikor a kommunizmus összeomlása után albán bevándorlók tízezrei lepték el a tengerparti várost.

Adriai kereszteződés

Ez az útvonal csak időszakos ösvényként szolgált a bevándorlók Európába vezető szövevényes térképén, ráadásul Tiranában külön rendőri egységeket küldtek a Görögországgal közös déli határvidék ellenőrzésére.

Az Olaszországba megérkező bevándorlók ezután észak felé fordultak, hiszen a Németországba vezető úton először Ausztrián kellett átjutniuk. Ez azonban problémásnak bizonyult, mivel Bécs megerősítette a határait, és félő volt, hogy hamarosan teljesen lezárják a határokat.

Közép-mediterrán útvonal

Olaszország számára igazi csapás volt a nyugat-balkáni útvonal menti országok határainak lezárása, mivel attól tartottak, hogy a korábban ezen az útvonalon áthaladó migránstömeg átterelődik a közép-mediterrán útvonalra. Ebbe a Líbiától Szicíliáig tartó veszélyes tengeri út megtételét is beleértették.

A balkáni útvonal megnyitásával a 2015-ös évben erős csökkenésnek indult Líbiából Olaszországba tartó a szíriai bevándorlók száma. Míg 2014-ben 42 ezren kísérleték meg átszelni a Földközi-tengert, 2015-ben csupán 7 ezer tengeri utazóról tudunk.

Közép-mediterrán útvonal

Ez a csökkenés komoly szerepet játszott az Olaszországban partot érő bevándorlók számában is, amely 170 ezerről 154 ezerre csökkent egy év alatt.

Európa migrációs sztrádája 2015-ben: a kelet-mediterrán

2015 legfőbb migrációs útvonala a Kelet-Mediterrán útvonal volt. Ebben az évben összesen 885 ezer bevándorló érkezett az EU-ba, legtöbbjük csónakja a görög szigetek egyikén, Leszboszon kötött ki, ahol egy óriási menekülttábort alakítottak ki számukra. A Frontex egyre több hajót és legénységet küldött a görög szigetekre a partot ért tömeg ellenőrzésére. Naponta több ezer új érkezőt vettek nyilvántartásba. A migránsok főleg Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából érkeztek, de a szubszaharai országokból is egyre többen jelentek meg.

A migránsok a görög szigetekről észak felé utaztak tovább, előbb Athénba mentek, majd Macedónián keresztül Európa nyugati országai felé vették az irányt, azonban három ország az útjukban állt: Szerbia, Magyarország és Horvátország.

ZÁRNAK A MAGYAR HATÁROK

2015 augusztusának végén Angela Merkel nyilatkozatot tett közzé, mely szerint „Németország minden szíriai migránst befogad”. Ezután a magukat szíriainak valló bevándorlók többsége vagy megtagadta a magyarországi regisztrációt és a Magyarországgal való együttműködést, vagy nem várták meg menedékkérelmük elbírálását, hanem rögtön elhagyták az országot.

Magyarország a migránsáradatra felkészülve lezárta a magyar-osztrák határt még szeptember 8-án. Egy héttel később az osztrákok is visszaállították az ideiglenes határellenőrzést a német-osztrák határon.

  • Szeptember 14. – Egy migráns sem jöhet Szerbiából Magyarországra
  • Az igazi fordulópont azonban 2015. szeptember közepén érkezett el: 14-én, a kerítés befejezése és átadása előtt egy nappal lezárták a magyar-szerb határt a Röszke-Horgos vasútvonalon.

    A négy méter magas kerítés vonalában egy sorfalat is felállítottak, amin már egyetlen bevándorlót sem engedtek át. A migránsok körében is híre ment, hogy Magyarországon éjféltől jelentősen megszigorítják a határvédelmi szabályokat, ezért rekordszámú, több mint húszezer menekült érkezett Szerbiából a határidő előtti napokban. Már vasárnap megérkezett a tömeg, hétfő délutánig csaknem 20 ezer migráns utazott tovább Ausztria felé.

  • Szeptember 15. – Kész a kerítés, alakul a déli határzár
  • A magyar kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. Szeptember 14-én este nyolc órakor a határzár utolsó szabad átjáróját lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek, így a vasúti átjáró lezárásával teljessé vált a magyar-szerb zöldhatárt lezáró műszaki határzár.

  • Október 16. – Lezárták a horvát határt is
  • Október 16-án éjfélkor a magyar–horvát határon is életbe lépett az a határrendészeti módszer, melyet a magyar–szerb határon egy hónappal korábban vezettek be: a zöldhatárt fizikai eszközökkel és élőerős védelemmel lezárták, csak a hivatalos határátkelőhelyeken lehet belépni Magyarországra.

  • Október 28. – Sikeres a magyar kerítés
  • 2015. október 28-án a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy sikerült lecsökkenteni a Magyarországra érkező illegális migránsok számát és a megépült déli határzárnak köszönhetően minimális a határsértők száma. A kormány elérte a kitűzött célját és a hivatalos határátkelők felé tudta terelni az uniós szabályok szerint regisztrálni hajlandó migránsokat.

    Balog Zoltán a schengeni határon szolgáló rendőrök kitüntetése alkalmából úgy nyilatkozott, Magyarország megmutatta, hogy képes megvédeni nemcsak a saját, hanem az Európai Unió külső határát is, ezáltal humanitárius katasztrófát akadályozott meg az épített kerítés.


    Forrás:gondola.hu
    Tovább a cikkre »