Ilyen volt a magyar gazdaság az elmúlt 27 évben

Szakértők annak jártak utána a Summa adásában, hogy a rendszerváltoztatást követően milyen gazdasági helyzetben volt az ország, és azóta hogyan változott a GDP, az államadósság, az adóterhelés és bérszínvonal.

Mit jelent az egyensúlyteremtés? Mi a magyar gazdaságpolitika missziója? Sokakat foglalkoztató kérdések ezek, amelyekre György László is hosszú kutatómunkával kereste a választ.

A Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza korunk legfontosabb globális és hazai gazdasági kihívásait járta körül, meglátásait pedig egy kötetben tette közzé decemberben. A Summa állandó szakértője azt elemezte, hogy milyen folyamatok jellemezték a világgazdaságot az elmúlt években, évtizedekben, és mi lehet a célja a gazdaságpolitika jelenlegi irányítóinak.

„Azt látjuk a világgazdaságban, hogy az elmúlt 3 évtizedben, például az Egyesült Államokban majdnem megduplázódott a GDP, a megtermelt jövedelem, miközben a kézhez kapott jövedelem csak 12 százalékkal nőtt. Sőt, az alsó 50 százalék jövedelmi helyzete nem javult. Magyarországon ugyanez a helyzet: 1980 és 2010 között majdnem megduplázódott a GDP, míg a nettó reálbérek csak 7 százalékkal növekedtek” – mondta György László vezető közgazdász.

György László szerint a világban az elmúlt három évtizedben a korábban állandónak gondolt tőke-munka arány fölborult. A közgazdász hangsúlyozza: arra, hogy a teljes megtermelt jövedelemből 35 százalék jut a tőkének és 65 százalék a munkának, rácáfolt a valóság, még pedig a munkavállalók kárára. Ez pedig egyensúlytalansághoz vezetett.

Magas külső tartozások

„1970-ben Magyarországon a munkavállaló nettó bérként hazavitte az általa megtermelt termék és szolgáltatás értékének 53 százalékát. Tehát a GDP 53 százaléka volt a nettó bérhányad, 2010-re ez 22 százalékra, az ötödére csökkent. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott Magyarország kiszolgáltatott helyzete. A rendszerváltozáskor nagyon magas volt az ország külső tartozása, külső államadóssága, és nem kértünk adósság könnyítést akkor, amikor majdhogynem mindenki más igen” – magyarázta a közgazdász.

György László gazdaságpolitikai értekezésében a magyar rendszerváltoztatásról is megvonta a mérlegét. E szerint 1990-ben a piac teljes szabadságát hirdető liberális gazdasági elmélet volt a hangsúlyos, amely a magánosításra egyfajta csodaszerként tekintett. A rendszerváltoztatás György László szerint pontosan ott lett elrontva, hogy a magyar gazdaságpolitika elfogadta: ha mindent alárendel a piacosításnak, akkor eljöhet a gazdasági Kánaán.

A privatizáció csodaszer

„Törvénybe foglaltuk azt, hogy a privatizáció csodaszer. Valójában minden gazdasági problémánkra megoldást jelent, mert ha a külföldieknek adjuk el a hazai tulajdonú vállalatokat, ők know-how-t, menedzsment tudást, technológiát hoznak, és hozzáférhetünk a piacaikhoz is. Valójában pont ellentétes folyamat történt: megvásárolták a magyar vállalatoknak a piacait, és a hazai tulajdonú vállalatokat pedig leépítették. Ezért van az, hogy a rendszerváltozás eredményeképpen Magyarországon a munkahelyek harmada megszűnt, a cseheknél csak tizede, a lengyeleknél csak ötöde” – fogalmazott.

György László szerint 4 belső és 3 külső egyensúlytalanság sújtotta a magyar gazdaságot, mielőtt 2010-ben gazdaságpolitikai fordulatot hirdetett az Orbán-kormány:

1. Belső egyensúlytalanságot okoztak az alacsony bérek, amelyek gátolták a fogyasztást és a magas lakossági devizaadósság kialakulásához vezettek.

2. Alacsony volt a foglalkoztatottság is, miután a munkahelyek harmada megszűnt a rendszerváltoztatás után.

3. A harmadik belső ok a duális adószerkezet volt, vagyis a külföldi cégek jelentős adókedvezményeket kaptak, miközben a magyar kis és középvállalkozások nem.

4. Mindehhez pedig magas államadósság és költségvetési egyensúlytalanság párosult.

Ami a külső egyensúlytalanságot illeti, a legfőbb gondot a magas külső adósságállomány, és a kritikus infrastruktúra külföldi kézbe adása okozta, hiszen a bankoknak alig húsz százaléka volt nemzeti tulajdonban, de a világon, egyedülálló módon adtuk külföldi kézbe a közmű cégeket is. A harmadik külső tényező a jelentős forráskiáramlás volt. A magas külső adósságállomány révén a GDP 5-7 százalékát kitevő összeg hagyta el az országot profit, kamat és osztalék formájában.

Ebben a helyzetben kellett megfelelő gazdaságpolitikai válaszokat adnia a kormánynak, például az eladósodás megállítására – teszi hozzá Regős Gábor közgazdász.

„Az egyensúlytalanságoknak egy jellemzője lehet, hogy sokszor egy külső tényező az, ami kikényszeríti a váltást. Történt egy válság a világgazdaságban és ez eredményezte azt, hogy ez az eladósodás nem volt tovább fenntartható, jött egy ilyen kijózanító pofon, és innentől kezdve szükséges volt, hogy a magyar államadósság egy fenntartható, sőt a GDP arányosan egy csökkenő pályára álljon” – húzta alá a szakember.

Regős Gábor hozzátette: a közgazdász szakma tapasztalata az, hogy az egyensúlytalanságot könnyebb felépíteni, mint lebontani, ahogy egy hitelt is könnyebb felvenni, mint visszafizetni. A 2010-ben elindult gazdaságpolitikai fordulat erre tett kísérletet az elemző szerint.

Íme az idei év legfontosabb gazdasági változásai

Jóval nagyobb sebességre kapcsolt 2017-ben a magyar gazdaság, oly mértékben, hogy az az előzetes várakozásokat is felülmúlta. A gyorsulást a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások mértékének növekedése is segítette. Jól teljesített a GDP, bővült a foglalkoztatottság, nőttek a keresetek. Összefoglaltuk, mi minden változott 2017-ben a magyar gazdaságban.

Számos terméknek csökkent 2017 januárjától az általános forgalmi adója (áfa), ami a fogyasztók pénztárcáján is érződött. A 27 százalékos áfa kulcsa több termékcsoport esetén is kisebb lett:

a friss tej, a nyers csirkehús és a tojás esetében (5 százalék);

a vendéglátásban (a helyben, nem munkahelyi étkezdében fogyasztott ételeknél ment le 18 százalékra);

az internetnél első körben szintén 18 százalékra csökkent.

Ugyanakkor az áfabeszedés hatékonyságának növelése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2017-es év elején kiterjesztette az online pénztárgépek rendszerét számos tevékenységi körre. Arra a vállalkozásra, amely ezek után sem ad blokkot és lebukik, egymillió forintos bírság róható.

A munkáltatókat és a munkavállalókat érintő változások

A legnagyobb változást a minimálbér emelése és a munkáltatói járulékcsökkentés eredményezte. E szerint 2017. január 1-jétől:

127 500 forintra emelték a havi minimálbért;

161 ezer forintra – a szakképzettséget igénylő pozíciókban – a garantált bérminimumot;

nőtt a közmunkások bére is, a teljes munkaidőben dolgozók 79 155 helyett 81 530 forintot kaptak;

a középfokú végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörökben 101 480 forintról 106 555 forintra emelték a béreket.

Béren kívüli juttatások

Számtalan ponton változott a cafeteria rendszere: 43,66 százalékra nőtt az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás és számos más népszerű juttatás utáni adó, azzal kiegészítve, hogy mostantól ezek korlátlanul adhatók. Változtak a lakás cafeteria szabályai: a munkáltató is támogathatja az albérleti díjat, béren kívüli juttatásként adómentesen adható 2017-től óvodai szolgáltatás és lakáscélú támogatás, valamint új elemként lépett be a százezer fontos keretösszegű készpénz cafeteria.

A munkáltatói járulékok öt százalékponttal csökkentek, ami hozzájárult a bérek emelkedéséhez.

Jelentősen, 60 százalékkal nőtt a kommunizmus áldozatainak nyugdíja.

Érdemben módosult az adórendszer

Hatmillió forintról 12 millió forintra bővült, ezen belül 8 millió forintig áfamentessé vált katás adózás árbevételi határa.

Maradt a személyi jövedelemadó kulcsa (szja), de számos kisebb változás lépett életbe az adónemben, például módosult a munkába járás költségtérítése.

Egységesen 9 százalékos lett a vállalati nyereségadó.

Adókedvezményt kaptak a startupokba fektető vállalkozások, az energiahatékony beruházók, a műemlékeket felújítók és a vendéglátósok, akik zenészeket alkalmaznak éttermükben.

Jelentősen szűkült az adóelkerülés lehetősége.

Fókuszban  a családok

Bővült a kétgyerekes családok adókedvezménye az eddigi, gyermekenkénti 12 500 forintról 15 000 forintra, egyúttal csökkent az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teher. Első házasoknak 24 hónapig jár a havi 5000 forintos állami nászajándék akkor is, ha közben megszületik a gyerekük. Rugalmasabbá váltak a csok felvételének feltételei.

Átalakult a bölcsődei rendszer, négyféle típusú gyerekvigyázó intézmény jött létre: klasszikus bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde. A gyed legmagasabb összege 178 500 forintra emelkedett 155 400 forintról.

Nyugdíjkorrekciós kiegészítés

A nyugdíjak reálértéke 2010 és 2014 között a valódi mértéke fölé becsült inflációt követő emelések miatt több, mint 8 százalékkal nőtt, ami felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével. A 2015. évi 1,8 százalék, majd a 2016. évi 1,6 százalékos emelés még mindig meghaladta a tényleges inflációt, de az idén januári – szintén 1,6 százalékos – növelés már nem ellensúlyozta az infláció pénzrontó hatását. Ennek következtében  novemberben 0,8 százalékos korrekcióban is részesültek a nyugdíjasok, amelynek 2017-re járó teljes (tehát mind a 12 hónapra járó) összegét egy összegben kapták meg novemberben.

Nyugdíjprémium

Most először a pótlólagos emelés mellett nyugdíjprémiumot is fizetett az állam 2017 novemberében. A nyugdíjtörvény elrendeli, hogyha a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 2017-ben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartási egyenleg célja várhatóan teljesül, akkor novemberben nyugdíjprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki 2016 legalább egy napján, valamint 2017 novemberében nyugellátásban részesül és a nyugdíjkorhatárát 2016-ban betöltötte.

Ráadásul a kormány jelentősen kiterjesztette a jogosultak körét: nemcsak a törvényi feltételeknek megfelelő személyek kaphattak nyugdíjprémiumot (egyszeri juttatást), hanem ennél jóval szélesebb kör. Mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek, valamint az ideiglenes özvegyi nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők, a rokkantsági járadékosok, a fogyatékossági támogatásban részesülők, a vakok személyi járadékában részesülők és több hasonló jogosulti kategória tagjai.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »