Keresztényüldözés, nagyhatalmi jóváhagyással

Keresztényüldözés, nagyhatalmi jóváhagyással

A keresztény vallás alapelve a szeretet. A keresztény ember számára viszont alapkövetelmény, hogy megvédje a hitelveket, kitartson hitében, hirdesse és élje is a Krisztus-követést. Ám ez, nem jelentheti a kereszténység szereteten alapuló feladását, az öngyilkossághoz hasonlatos csendes tűrést, a szeretet ideológiája alapján való önfeladást.

A hazai a kereszténységet üldöző, s máig gyűlölő szocialista és liberális ellenzék sokszor pont a kereszténység krisztusi tanításai alapján vagdalózik a nemzeti politikát gyakorló kormánnyal szemben, s légből kapott, teológiai tanulatlanságát bizonyító ostobaságokkal próbálja önmagát igazolni, és a keresztény többséget lejáratni. Komolytalan próbálkozások ezek, amelyek rendre visszaütnek, s ha megnézzük ezen ellenzéki pártok szellemi elődeinek ideológiáját, akkor bizonyosságot nyerünk abban, hogy ezek az ideológiák, a kereszténységgel homlokegyenest szemben állnak. Hiszen a gyűlölet a meghatározó alapelv, amelyre, mint irányadó tulajdonságra épül a kapzsiság, az irigység, az értékek és az erkölcs tagadása, a lopás, a hazudozás, a szeretet elvetése, a féktelen hatalomvágy, valamint az, hogy minden más rossz és kiirtandó, ami kicsit is ellenkezik az ő elképzeléseikkel. Primitív ideológia, mert építő vitákról és szellemi síkon való egyeztetésről, netán kiegyezésről szó sem lehet, ugyanis ehhez nincs sem érzelmi sem szellemi, sem erkölcsi alapjuk. Történetük a nemzetietlenségre épülő pusztítás, gyilok és diktatúra.

Amikor felsoroljuk ezeket a tényeket, akkor akarva akaratlanul is a mai keresztényüldözés okai rémlenek fel. Az ISIS és a fent említett eszmerendszer között semmilyen különbség nincs, hacsak az nem, hogy a nevezett terrorszervezet egy esztelen vallási ideológia alapján gyilkol és rombol. A szocialista és liberális szellemiség pedig Istent tagadva tette/teszi ugyanezt. Az irányelvek azonosak.

Ma a tettek is azonosak, hiszen a világ talán legnagyobb keresztényüldözése folyik úgy, hogy azt a „művelt Nyugat” és az USA sem veszi tudomásul. El-elhangzanak olykor ilyen-olyan ejnye-bejnyék, de a világsajtóban mint hír, fontosabb a milliós nagyságrendben kiirtott keleti kereszténység sorsánál az, hogy melyik celeb, milyen alsóneműt hordott vagy nem hordott egy-egy nemzetközi gálán, vagy, hogy ki, kinek a lábát mosta és csókolta meg Nagypénteken… Semmi másról nem hallunk, mint arról, hogy emberségesnek kell lennünk, hogy be kell fogadjuk a rászorulókat, hogy nyissuk ki a kapukat azok előtt, akik be akarnak jönni…

Ám mindebben valami ördögi ellentét, paradoxon rejtezik. Hiszen a kapukat kinyitni már nem lehet, amikor azokat rátörik az érkezők a házigazdára. Nem lehet megértőnek lenni, amikor hittestvéreinket, a keleti keresztényeket halomra ölik, amikor ferenceseket, Teréz Anya Nővéreit gyilkolják, papokat rabolnak el, s ezek közül van olyan, akiről nem tudjuk él-e vagy nem, felfeszítette-e őt a terrorszervezet Nagypénteken vagy sem. Megerősítések és cáfolatok vannak, de nemzetközi tiltakozás, tüntetés nincs… Nem lehetünk megértők, amikor a Jézus nyelvét utolsókként beszélő keresztény falu teljes lakosságát kiirtják, amikor egyszerű munkásokat fejeznek le azért, mert nem tagadták meg hitüket… a nemzetközi sajtó pedig pár soros hírecskéket leszámítva hallgat. A keresztény sajtó sem attól hangos, hogy mi történik a keresztényekkel, a liberális jogvédők is a megszállók mellett ordítoznak habzó szájjal, s akik egykori ellenük elkövetett gyilkosságok és deportálások okán máig tartó bosszúhadjáratot folytatnak, sem tiltakoznak a keresztények tömeges lemészárlása miatt.

Adódik tehát a kötelességünk, amelyet nem lehet megkerülni, nem lehet elodázni. Mentenünk kell a menekülteket – de csak a keresztényeket. A mieinket, akik végső veszélyben halálos fenyegetettségben élnek hazájukban. Mentenünk kell a keleti kereszténység megmaradt képviselőit, azokat a tömegeket, akiknek élete fabatkát sem ér az őrült muszlim terroristák számára.

Hírdetés

A muszlimok nem fogadják el az európai rendet, az európai kereszténység alapelveit, tehát nincs keresnivalójuk Európában.  Látjuk és tudjuk, mely eszmerendszer uralja a mai világpolitikát, tehát a keresztények nem számíthatnak másra, mint önmagukra, nem várhatnak nemzetközi felháborodást és segítséget, ám hallatni a hangjukat, s felvetni a keresztényüldözés állandósult veszélyét és tényét, kötelező.

Ma két ideológia áll egymással szemben: a Krisztust követő és a Krisztust tagadó eszmerendszer. E pillanatban pedig nem a Krisztust követők állnak jól ebben a nemzetközi liberális, szocialista és muszlim szellemiséggel vívott háborúban, mert vezetőik is egy rossz irányt követve, az önfeladás tévútján járnak a krisztusi szeretet nevében, az igazság és a tiszta, határozott útmutatás és fellépés helyett. Persze, tudjuk Krisztustól, hogy a kereszténységet nem lehet megszüntetni, de tudjuk azt is, hogy nagy áldozatot kell hozni annak védelme érdekében. Mint ahogyan azt is tudjuk, hogy Istennel és a parancsokkal szembeszállni, a parancsokat a mai korhoz igazgatni is öngyilkos vállalkozás. XVI. Benedek pápa pedig a minap egyértelműsítette, hogy aki a krisztusi tanítással ellenkező nézeteket hirdet, az elveszti kereszténységét…

Tehát, mindnyájunknak – papságnak, püspöki karoknak, magasabb egyházi és állami vezetőknek –, saját belátásunk, lehetőségeink szerint kell – kötelező – cselekedni a keresztényüldözéssel szemben, s a mi kötelességünk, hogy a nemzetközi sajtóban és köztudatban legalább olyan súllyal szerepeljenek a keresztényellenes események, mint az európai terrorcselekmények, a holocaust ünnepségek vagy a zsidó temetők sírgyalázásai. A keleti keresztények megmentése pedig elsődleges kötelezettség minden európai civil és politikai szervezet számára.

„Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt. 10Ha valaki az Emberfia ellen szól, annak megbocsáttatik, de aki a Szentlelket káromolja, annak nem bocsáttatik meg.” „Amikor a zsinagógákba a hatóság és a felsőbbség elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok amiatt: hogyan vagy mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket arra, amit mondanotok kell.” (Lk. 12, 9-12.)

Stoffán György

The post Keresztényüldözés, nagyhatalmi jóváhagyással appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »