Kevesebb szemetet termelünk, mint az EU-s átlag

“Önkéntesen a tiszta Magyarországért!” – ez a mottója a TeSzedd! akciónak, amelyhez évek óta tízezrek csatlakoznak, hogy a mások által eldobott szemetet összegyűjtsék. Mi sem példázza jobban a rendezvény népszerűségét és sikerét, hogy 2016-ban 2240 helyszínen 190 ezer önkéntes vette a fáradságot azért, hogy a mások által eldobott üvegeket, ruhákat, elektromos eszközöket összetakarítsa. Tavaly új rekordot értek el az akcióban részt vevők: összesen 2867 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a programra jelentkezők.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Summa kamerája előtt elmondta: ez a mennyiség megegyezik a fővárosban keletkező hulladék másfélszeresével. Úgy véli: az is az eredmény, hogy sikerrel hívják fel a figyelmet a környezettudatosságra, a környezet iránti érzékenységre.

Azt hozzátette: Magyarországon 1995 és 2015 között 18%-kal csökkent a települési hulladék mennyisége, 2016-ben például 377 kg volt az egy főre jutó szemét idehaza, ez csaknem 100 kg-val kevesebb, mint az EU átlaga.

– Magyarországon az egy főre eső hulladék mennyisége, az mintegy 10%-kal, 10-20%-kal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, és ez az egyik fontos cél, hogy előzzük meg a hulladék keletkezését. –  jelentette ki az M1 műsorában.

A másik, hogy a hulladék-újrahasznosítás nagysága, az folyamatosan nő. Ez köszönhető a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszernek, ami többletvállalás az európai uniós gyakorlathoz és jogszabályokhoz képest.

Változott a hozzáállás modellje

Mint minden felelős tevékenységnek, a felelős hulladékgazdálkodásnak is kulcsa, hogy milyen arányban sikerül a hulladékot újrahasznosítani.

Toronyi Zoltán környezetvédelmi szakértő úgy becsülte a Summának, hogy a 400 ezer tonna kibocsátású csomagolási hulladékpapír 80-85%-át, a 300 ezer tonna csomagolási műanyag 40-45%-át. A 100-110 ezer tonna csomagolási üvegnek szintén a 45%-át, míg a 70 ezer tonna fém csomagolási hulladéknak a 80%-át hasznosítják ma Magyarországon.

A szakértő szerint érezhető változást hozhat, ha megvalósul 2020-at követően az ún. zéró lerakási program az EU-ban, ez egészen 2030-ig folyamatosan szigorítja a lerakható anyagok mennyiségét és százalékos arányát.

Ez azt jelenti, hogy a hulladéklerakókban elhelyezett szemét nem haladhatja meg az összes hulladék 5%-át, ma ez a mutató Magyarországon 35-40%-on áll.

Leszögezte: szemben a korábbi, a lineáris gazdasági modellel, amikor a “termeltünk, fogyasztottunk, hulladék képződött, leraktuk” helyett a “fogyasztottuk”, de utána, miután hulladékká vált valami, azt megpróbáljuk “visszaforgatni” típusú körforgásos modellt kell preferálni.

Komoly kihívást jelent az élővilágra az eldobott háztartási hulladék – teszi hozzá. Egy felmérés szerint például 2050-re már több műanyag lesz a tengerekben, mint amennyi hal.

Bajban a tengerek

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a Csendes-óceánban már most több olyan hulladéksziget kering, amely még a műholdfelvételeken is látszódik, mivel akár az ezer négyzetkilométer nagyságot is elérhetik.

Még mielőtt megijednénk, nem arról van szó, hogy már a víz alig látható és csak a hulladék van a felszínen, de hihetetlen: 3 vagy 4 ilyen hatalmas kiterjedésű mező van,

Ezeknek a kezelésére gyakorlatilag az Európai Unió a legfejlettebb példaadó, ők kezdték el a Waste Free Ocean-programot. Ez gyakorlatilag arról szól, hogyan lehetne begyűjteni, hogyan lehetne a tengerekről, óceánokról eltüntetni ezeket a hulladékszigeteket.

Nagyon jól példázza az is a környezetvédelmi kihívásokat, hogy egy TeSzedd!-hez hasonló összefogásra az űrben is szükség lenne: becslések szerint nem kevesebb, mint 110 ezer repülő tárgyat tartanak számon a Föld légkörén kívül.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »