Kezdenek eldurvulni a kormányellenes tüntetések Iránban

Kezdenek eldurvulni a kormányellenes tüntetések Iránban

Kezdenek eldurvulni a harmadik napja zajló kormányellenes tüntetések Iránban. A szaúdi al-Arabiya hírcsatorna helyszíni jelentésekre alapozva azt írja, hogy a Forradalmi Gárda három embert lelőtt Dorud városában. Más források szerint ugyanakkor öt emberrel végeztek, az egyik ellenzéki szervezet által feltöltött videón állítólag az is látszik, hogy egyiküket közvetlenül mellkason lőtték.

#IranProtests: Five People Killed and Injured, in Anti Regime Demonstrations
Western province of Lorestan, city of Doroud, According 2 reports, at least 5 youths got killed while Iran regime's revolutionary guards opened fire on demonstrators … #FreeIran #RegimeChange #Iran pic.twitter.com/n6KPIQsBHP— NCRI-FAC (@iran_policy) 2017. december 30.

A hírek hitelességét ugyanakkor nagyon nehéz ellenőrizni, mert a helyi média állami kézen van, a nemzetközi is leginkább a közösségi médiából próbál tájékozódni.

Annyi bizonyos, hogy először csütörtökön Meshedben, Irán második legnagyobb településén vonultak az utcára, példájukat aztán számos másik város is követte. A kormány hiába figyelmeztette az embereket arra, hogy maradjanak otthon, a demonstrációk a következő napokban is folytatódtak. A tüntetések alapvetően a magas árak, az áruhiány, a munkanélküliség miatt indultak, mások azt skandálták, hogy ne Szíriával, vagy a palesztinokkal törődjenek, hanem előbb velük. De az internetre feltöltött videók alapján van, ahol az elnök, Hasszán Róhani távozását, sőt, a legfelsőbb vezető Ali Hámenei halálát, a diktatúra végét követelték. Ez pedig már nyílt támadás a rendszer ellen.

Protesters turn down banner of Ayatollah #Khamenei dictator Supreme Leader of Islamic regime in front of Meghdad #Basij militia base, Azadi street, #Tehran. #IranProtests pic.twitter.com/bF19UnX4JR— Babak Taghvaee (@BabakTaghvaee) 2017. december 30.

http://mno.hu/

Nem csoda, hogy a kormányzat is ellentámadásba lendült. Hogy a történéseket komolyan veszik, azt jól jelzi, hogy vasárnapra az iskolákat is bezárják, és a vonatok sem járnak. Az utcákra kormánypárti ellentüntetéseket szerveztek, a perzsa állami média szerint „milliók gyűltek össze”, hogy kiálljanak vezetőik mellett, és emlékezzenek a 2009-es eseményekre, mikor narratívájuk szerint külföldiek (az Egyesült Államok, Izrael és Nagy-Britannia) próbáltak békétlenséget kirobbantani. A párhuzam nem véletlen: Iránban nem szokás kormányellenes demonstrációkat szervezni, nyolc évvel ezelőtt az elnökválasztás után az ellenzék csalást emlegetett, ám a fél évig tartó tiltakozási hullám, és több tucat halálos áldozat után mozgalmukat végül leverték. Az ujjal mutogatás megint megkezdődött, a gazdasági problémákért az utcán sokan Amerikát hibáztatják.

De nem állta meg Donald Trump sem, hogy ne szólaljon meg, Twitteren azt üzente Teheránnak, hogy a világ figyeli őket. Nyilván ezzel arra próbált figyelmeztetni, hogy a hatalom ne éljen vissza erejével, de könnyen lehet, hogy szavaival csak az ellentétes hatást váltotta ki, hiszen bizonyítékként használhatják, hogy beavatkozik az iráni belpolitikába.

Kérdés, hogy tovább eszkalálódhat-e a helyzet? A történések sok mindenben hasonlítanak a 2011-es, úgynevezett arab tavaszhoz: jobbára fiatalok alkotják a magot, akik a közösségi médiában szerveződnek, elégedetlenek, csalódottak, változást, jobb életet, több demokráciát szeretnének. Másrészt viszont a tüntetések létszámukban eddig elmaradtak az arab tavasznál tapasztalható óriási tömegektől, Iránban néhány ezres, olykor néhány százas demonstrációkról szólnak csak a hírek. Ráadásul a teheráni kormányzat is sokkal stabilabb, nem utolsó sorban pedig a Forradalmi Gárda nem csak erős, de feltétlenül hűséges is. A hatalom eddig úgy tűnik ügyelt arra, hogy ne provokálja a tüntetőket, és ne lépjen fel túlzott erővel.

A 2015-ös úgynevezett atomalku után Iránban azt várták, hogy a szankciók alól kiszabaduló ország végre fellélegezhet és fejlődésnek indulhat. A gazdaság növekedett is, de nem lőtt ki, az emberek élete nem változott meg egy csapásra. Miközben külföldön a perzsa állam nyeregben van – hiszen Szíriában lényegében nyerésre állnak, Libanonban a Hezbollah meghosszabbított karjukként működik, Irakkal baráti viszonyt ápolnak, Jemenben pedig riválisukat, Szaúd-Arábiát kényszerítik egy megnyerhetetlen háborúba – addig otthon gondok emésztik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »