Kiengedték a börtönből a török lap munkatársát

Egy török bíróság pénteken elrendelte a Cumhuriyet (Köztársaság) című kormánykritikus napilap terrorizmussal vádolt könyvelőjének szabadlábra helyezését a tárgyalásig.

A Cumhuriyet a birtokába jutott bírósági határozatot ismertetve közölte: Emre Iper szabadlábon védekezhet. A lap hozzátette, hogy Iper azon számos gyanúsított egyike, akit a hatóságok tévesen azzal vádolnak, hogy szándékosan letöltötték a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül Ankara szerint a tavalyi hatalomátvételi kísérletet megszervezték. A török hatóságok a ByLock felhasználóit általánosítva azzal vádolják, hogy a puccskísérletért felelőssé tett, száműzetésben élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok hálózatának tagjai.

A török hatóságok legújabb értesülései szerint azonban számos internetezőt a tudtuk nélkül irányítottak át az interneten a ByLock letöltésére, miközben más programokat akartak telepíteni.

Ahmet Arslan hírközlési miniszter pénteken Ankarában megerősítette, hogy 11 480 felhasználó érintett, ezért számos gyanúsított ügyét felül kell vizsgálni. A DHA török hírügynökség szerint csak Isztambulban 200 gyanúsítottat engedtek el a vizsgálati fogságból. Számos, terrorizmussal vádolt személy esetében az ügyészség a ByLock alkalmazás állítólagos letöltését hozza fel bizonyítékként arra, hogy az illető a Gülen-hálózat tagja.

Emre Iper kilenc hónapja volt börtönben. A lap terrorizmussal vádolt 17 vezetőjének és munkatársainak pere július 24-én kezdődött, a legtöbb vádlott esetében a bíróság már korábban úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet az eljárás időtartama alatt, de a napilap három munkatársa, a tizennégy hónapja raboskodó Murat Sabuncu főszerkesztő, Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke és Ahmet Sik oknyomozó újságíró továbbra is rácsok mögött van.

A tavalyi hatalomátvételi kísérlet óta több mint 50 ezer embert börtönöztek be Törökországban, köztük legalább százötven újságírót. A tisztogatások keretében mintegy 150 ezer embert bocsátottak el a állásából. A folyamat miatt a jogvédők rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot, az európai országok vezetői pedig kemény kritikával illetik Ankarát.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »