Könnyen megégethetik magukat a füstölők

Könnyen megégethetik magukat a füstölők

A magyarok már megszokták, a külföldiek viszont különböző módon reagálnak a dohányzással kapcsolatos hazai szabályozásra, amely európai viszonylatban a legszigorúbbak közé tartozik. Az orosz és kínai turisták között nagy számban akadnak olyanok, akikre jellemző, hogy akkor is rágyújtanak a hotelszobában, ha annak tilalmára egyértelműen figyelmeztették őket, és tudják, hogy takarítási díjat rónak majd ki rájuk, amit aztán nem is akarnak kifizetni – avat be a dohányzásból eredő tipikus problémába a szállodaszövetség elnöke, Könnyid László. Megjegyzi: az osztrák vendégek is zokon vették eddig a szigorú magyar szabályokat, de most saját hazájukban is hasonlóval szembesülnek, bár hevesen ellenezték a bevezetését – hasonlóan a magyar dohányosokhoz, mindhiába. A szállodák vendégei ráadásul jellemzően azt kifogásolják, hogy az étteremben sehol sem lehet rágyújtani, a teraszon, a bejárattól meghatározott távolságban kijelölt hely csak jó időben jelent kulturált megoldást, télen az utcára kell menniük dohányozni.

A legszigorúbb szabályok ugyanakkor nem a sima hotelekre, hanem a gyógyszállodákra érvényesek, amelyek a kórházakéhoz hasonlóan igyekeznek az épülettől, illetve a gyógyulni szándékozó vendégektől távol tartani a cigifüstöt. Mácsai Péter, a Danubius Hotels margitszigeti szállodáinak igazgatója szerint panasz mindkét vendégkör részéről rendszeresen adódik. A nemdohányzókat a szomszéd erkélyről vagy a kijelölt területről átszivárgó füst zavarja, a dohányzókat meg az, hogy diszkriminálva érzik magukat az elkülönítések miatt, és hiányolják a kulturált megoldásokat. A gyógyszállókban ráadásul nem lehet kijelölt dohányzóterület és -szoba sem, érdekesség viszont, hogy a dohányosok is igénylik a tiszta levegőjű, füstmentes szobákat, ahol sem a kárpit, sem a függöny, de a falak sem érintkeztek füsttel.

A dohányzást a szálloda nem bünteti, ellenben takarítási díjat számláz ki miatta, de azt „nagyon udvariasan”, csak miután írásban is megkérték a vendéget az épületen belüli füstölés mellőzésére, a számlát egy következő levél tartalmazza. A 100 eurós takarítási díjjal nem lehet előre megváltani a dohányzást, mint azt a vendégek egy része gondolja, megfelelő bizonyíték birtokában az újabb szabálysértést ismét kiszámlázzák nekik. A dohányzással kapcsolatos problémák nációnként tipizálhatók: míg a nyugat-európai vendégkör jellemzően kevesebb dohányost foglal magában, a délkelet-ázsiai, a latin-amerikai és a magyar annál többet.

Nagyon sok dohányos vallja, hogy egy igazán jó kávé elengedhetetlen kelléke egy szál cigaretta. Ezért a belváros utcáin sétálva nem ritka az a látvány, hogy vendégek tömkelege szürcsöli víg kedéllyel a kávéját, és füstöl mellé. Ha szerencséje van, akkor éppen egy olyan ember ül mellette, aki szintén dohányos, de ha nem, a legtöbbjüket az sem zavarja.

A nemdohányzók a füstre, a dohányosok a diszkriminációra panaszkodnak, – de a hotelekben sokszor ők is nemdohányzó szobát akarnak. Forrás: MW

Érdekes azonban, hogy mit gondolnak a cigarettázásról egy kávézó dolgozói, hogyan tartják és tartatják be az előírásokat. A Világgazdaság megkeresésére Mécs Lilla, a La Lucia étterem Budapest kávézórészlegének egyik dolgozója elmondta: éttermükben minden esetben érvényes szabály, hogy az intézmény teljes belterületén tilos a dohányzás. Emellett a kávézó teraszán is csupán az erre kijelölt helyeken szabad rágyújtani. „Vendégeink ezt a szabályt többnyire be is tartják, igaz, erre a felszolgálók külön odafigyelnek. Ugyanakkor néha előfordul, hogy a teraszon egy vendég – legyen az külföldi vagy magyar – nem a kijelölt helyet használja cigarettázásra” – mondta a turisták körében kedvelt Váci utcai vendéglátóhely munkatársa. Hozzátette: az étterem pincérei természetesen az ilyen esetekre is fel vannak készülve, ilyenkor mindig megkérik a vendéget, hogy válasszon olyan helyet, ahol szabadon füstölhet. A szabályok betartatására mindenki odafigyel, így az semmiféle problémát nem okoz az étterem vagy a kávézó mindennapi működésében – fűzi hozzá Mécs.

Fontos megjegyezni, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvények betartását nemcsak a szállodák és az éttermek vagy kávézók személyzete, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is ellenőrzi, és nemcsak a hotelt, hanem a vendéget is bünteti, ha vétett a szabályok ellen. Ezért a tiltott helyen füstöléssel érdemes óvatosan bánni, hiszen az azért járó büntetések igencsak borsosak. Legalábbis a kormányhivatal egy korábbi tájékoztatásából ez derül ki. Eszerint, ha valaki az előírt szabályokat figyelmen kívül hagyva nem megengedett helyen gyújt rá, és azt észreveszik, 30 ezer forintos büntetésre számíthat. Ennek kiegyenlítésére 30 napig van lehetősége a vétkes félnek. Amennyiben pedig fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akár 50 ezer forintig is terjedhet a bírság.

Nem úgy a vendéglátó intézmények esetében, ahol a büntetés már jóval magasabb összeget ölel fel. Igaz, rájuk más szabályok is vonatkoznak. Egyrészt az ÁNTSZ egy ellenőrzés során büntetheti, ha az intézmény a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettségét szegte meg, a tilalmaknak nem tett eleget, vagy éppen a korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettségét mulasztotta el. Ebben az esetben, ha a figyelmetlenség egy ezért felelős személy mulasztása miatt történt, az intézmény 100 ezertől 200 ezer forintig terjedő büntetést kaphat. Emellett természetesen a vendéglátó intézmény is büntethető, egy apró mulasztás esetén is már az egymillió forinttól kezdődő, akár 2,5 millió forintig terjedő egészségvédelmi bírság szabható ki rá. Lapunk megpróbált utánajárni, hogy az elmúlt évben pontosan hány esetben büntetett az ÁNTSZ közforgalmú intézményeket tiltott helyen dohányzásért. Kérdésünkre lapzártánkig sajnos nem érkezett válasz. Az interneten fellelhető legutolsó, 2014 végi, az ÁNTSZ által összeállított statisztika azonban még így is beszédes. A szolgálat abban az évben mintegy 27 ezer vendéglátó egységet ellenőrzött, ebből bírságot mindössze 120 esetben, 3,3 millió forint értékben szabott ki. A legmagasabb bírság 250 ezer forint volt, egy egészségügyi intézmény dolgozójának kellett befizetnie.

Ezt követeli a jogszabály

A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény:
1) Szállodában lehet dohányzószoba (kivéve, ha a szálloda nemdohányzóvá nyilvánította magát).
2) Ha a szállodában 2011-ben már volt szivarszoba, akkor az tovább működhet, azonban 2011 után már nem alakítható ki új szivarszoba, még új építésű szállodában sem.
3) Gyógyszállodában kijelölhető dohányzóhely, de csak a szabadban, és a vendégek szokásos vagy szükségszerű útvonalától, illetve a szálloda bejáratától számított legalább 10 méteres távolságon kívül.
4) Szórakoztató, vendéglátó intézmények esetében a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül is kijelölhető a dohányzóhely. A szálloda önmagában nem szórakoztató-, vendéglátóhely (szállásszolgáltató), azonban a hotel étterme, presszója, bárja stb. igen, azaz itt 5 m belül is kijelölhető a dohányzóhely, de meg kell indokolni, hogy a dohányzás feltételei miért nem állnak fent 5 méteren túl (mert például ott megy a gázvezeték stb.). | VG

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »