Kövesdi Károly: Senkiföldje, háttérben Kotlebával

Fico tavaly még a prioritások között emlegette az R2-es megépítését. Ha Kotleba a megyei választások során zászlajára tûzi (mondjuk az Ipoly-hidak mellé) az R2-es építését, tömegével szerez szavazatokat, akár a magyarok körében is.

Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter május 20-án többek közt azt nyilatkozta a Pravda napilapnak, hogy az R2-es gyorsforgalmi út Krivány-Lónyabánya közti szakaszára az idei év végén, míg a Krivány-Vámosfalva közti szakaszra 2018 õszén kiírhatják a közbeszerzést. „Az R2-es gyorsforgalmi út további szakaszainak feldolgozottsága magas stádiumban van. – mondta a miniszter. – Nem szabad megbotlanunk. Ha nem haladnánk elõre a tervezéssel, vákuum keletkezne. Ha ezt leállítanánk, nem épülne meg semmi.“

Július 12-i sajtóhírek szerint az egész kijelentés jókora gellert kapott. Szûk két hónap alatt fordult a kocka, és a fenti, R2-es gyorsforgalmi út terve ismét füstbe ment tervvé válhat. A pénzügyminisztérium ugyanis megállapította, hogy a Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa felé vezetõ R2-es gyorsforgalmi út nem rentábilis, ezért elég kiszélesíteni a már meglevõ elsõ osztályú országutat. Az elemzésben legfontosabb érvként az szerepel, hogy az említett út „leterheltsége nem indokolja az építést“ és „nem térülne meg a befektetés“. A többi részletet talán mellõzhetjük, akárcsak azt az eszement ötletet, hogy a Rozsnyó fölötti Szoroskõ balesetveszélyes, 19. századi közlekedési viszonyait idézõ kacskaringóit elég „kapaszkodó sávokkal“ javítani.

Azt hiszem, fölösleges a sokat hagoztatott érveket sorolni a leszakadt régiók (Nógrád, Hont, Gömör) helyzetérõl és reménytelenségérõl. Ezeket már számtalanszor elragozta mindenki. A napnál világosabb azonban, hogy Dél-Szlovákiának ez a része a jelenlegi kormánykoalíció részérõl is magasról le van sajnálva. A kormány kihelyezett ülései és könyöradományai kabaréba illenek, mert nem oldanak meg semmit. A senkiföldje, az senkiföldje, ahol nem kell fejleszteni, mert nem térül meg a befektetés. A gömöri, nógrádi emberek pedig csak vándoroljanak el továbbra is a szülõföldjükrõl, mert oda beruházó be nem teszi a lábát. A pozsonyi újgazdagok amúgy is vígan furikázhatnak Kassára Magyarországon keresztül, ahol szívós tempóban épülnek az autósztrádák és gyorsforgalmi utak. Mi sem természetesebb, hogy ezek tehermentesítik azt a vonalat, amely a legrövidebb és legolcsóbb lett volna Pozsony és Kassa között. A kommunista országvezetés és a rendszerváltás óta egymást váltó szlovák kormányok közötti kontinuitást azonban lehetetlen nem látni, ha a felvidéki emberekrõl van szó. Ahogyan a kommunista párt bosszúja, Slota vezér annak idején – két erkélyrõl történõ pisilés közben – sommásan megfogalmazta: nem kell ide semmilyen autópálya!

Miközben a fõsodratú média azon siránkozik, hogyan kellett volna Marian Kotleba besztercebányai megyefõnököt leföldelni vagy legalábbis félrelökdösni egy falunapról, amelyet a megye támogatott, az nem jut eszébe, hogy párhuzamot találjon a Fico-kormány röhejes szélsõségellenes harca és a lehóhérolt igéretek között (Fico tavaly még a prioritások között emlegette az R2-es megépítését.). Ha Kotleba a megyei választások során zászlajára tûzi (mondjuk az Ipoly-hidak mellé) az R2-es építését, tömegével szerez szavazatokat, akár a magyarok körében is. Bár tudjuk, a megyének nem sok köze van az országos utak építéséhez, igérni bármit lehet. Aztán az urak majd csodálkozhatnak és nyivákolhatnak, mi a szélsõség sikerének titka. Mert betiltani bármit lehet, igérgetni is, leállítani is. Miközben a pallóról elnevezett vegyespárt lasszóval vadászik a gömöri, nógrádi polgármesterekre, hogy megszerezze õket, a mag-Európa igézetétõl megrészegült szlovák kormány odaállhat a leszakadt régiók lakosai elé, és elmesélheti, mitõl olyan zseniális ez a kormánykoalíció, amely rendületlenül ellenáll minden szétesési kísérletnek. Talán egyetlen értéke, hogy van. S ebben ki is merülnek az érvek.

Kövesdi Károly


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »