Lángokban az ellenzék

Lángokban az ellenzék

A Klubrádióban az eddigieknél is jobban félreverték a vészharangot: jön a fizikai megsemmisítés.

A hatalom iránti vágyukat és óhajuknál gyorsabb üresedő zsebük feltöltését már reménytelen távolságban látó médiaellenzékiektől a legutóbbi hetekben is sok mindent hallottunk, de azt a non plus ultra veszélyt először csak szombaton, a Klubrádióban, hogy az Orbán-kormány felgyújtja őket és a tűz martalékává lesznek. Vagyis jön egy új holokauszt, amelynek pontos jelentése a „teljesen elégő áldozat”.  Talán nem kellene még egy budapesti Netanjahu-látogatás ahhoz, hogy valaki megmagyarázza e lángralobbantás előtt álló médiaszenvedőknek, hogy 27 év alatt már annyira megunták az emberek kereplőként óránként többször visszatérő hecctémáikat, hogy mediális támogatottjainak esélyük nincs egy demokratikus megmérettetésben nem követni egykor imádott és a választói akarattal a történelem pöcegödrébe lökött pártjukat.

Most pedig ismerkedjünk meg a részletekkel.

 

A motívumok ugyanazok voltak, akár több mint huszonhét éve, mint amikor 1990 májusában a New York Times hétvégi Magazinja „Tomaj klub” címmel írt tudósításában Tamás Gáspár Miklós, Magyar Bálint és Vidos Tibor, az SZDSZ akkori pártigazgatójának lakásában egymást túllicitálva fejtik ki részletesen,  hogy „ezek” – a magyarok -, miért nem fognak „ránk” szavazni, mármint az SZDSZ-re, amely, mint közismert, nem sokkal később a valóságban igen jól szerepelt.

A Kádár-rendszer e megbízhatóságukat tekintve szigorúan ellenőrzött két külpolitikai rádióskegyeltjét nem kell bemutatni.

Észtországban, Lengyelországban és nem egy volt kommunista országban annyi esélyük lenne a rendszerváltás utáni közszereplésre, mint egy ottani Horn Gyulának a miniszterelnökségre.

Arról a Bolgárról is szó van, aki a Népszavaz 1999. február 17-i számában az akkori kormánykoalíció tagjairól azt írta, „Dögöljenek meg”, és amikor emiatt korholás érte, ugyanazon lapban február 25-én azzal kontrázott, hogy közismert módon egy publicisztikába sok minden belefér, így a megdöglesztés.

E két újságíró a Klubrádió valamennyi műsorában rendre előbukkanó témákat és motívumokat aktualizálta e műsorban is. Hogy a magyarok mindenki mással összehasonlítva mennyire alacsonyabb szinten állnak, szemben velük és az általuk magasztalt ellenzéki pártokkal,a melyek a demokrácia letéteményesei és a megszokott többi.

Bolgár György az orosz metró kocsi ajtajába a becsukódás szabotálására odahelyezett, pontosan méretre szabott fahasábról így adta elő magát – a fahasáb oldalán: „Ha valaki egy ilyen provokációra vetemedik, miért csak egyszer? Miért nem állítja le az összes metró kocsit? Mert akkor legalább durran… Ilyenkor bocsánatot kell kérni és nem másra hárítani a felelősséget. Hét éve így működnek. Mindig támadnak. Mint a magyarok…”

Az ellenzéki média egyik fő képviselője ezzel minden bizonnyal fején is találta a szöget és azt, hogy a magyar választók miért részesítik előnyben a magyar módszereket.

Vele egyívású kollégája ezt követően a svéd ostort vette a kezébe a magyarok megleckéztetésére. Ezt mondta a külpolitikai szakértő a BKK hekkeléssel kapcsolatban: „Ott  kiszivárgott némi adatmennyiség. Állampolgárok. És ennek következtében a kormány lemondásra kényszerült… És kormányválság van. Holott, ha magyarországi szemmel figyeljük a dolgokat, annak a kormánynak olyan sok köze közvetlenül nem lehetett ezekhez a dolgokhoz”.

Pár nappal azelőtt, hogy e botrányba két svéd miniszter belebukott, a Financial Times július 24-i száma Zentaitól eltérő  véleményt fejtett ki. A roppant méretű és igen veszélyes adatszivárgási botrányról írva összegezte: Stefan Löfven svéd miniszterelnök bevallotta, hogy január óta tud a botrányról, míg a belügyminiszter és a védelmi miniszter arról 18 hónappal a kirobbanás előtt értesült.  A kormány pedig csaknem két éve tud róla, de azt teljességgel elhallgatva. A svéd médiát idézve a brit globális lap beszámolója kiemeli, az adatfélrekezelési botrány miatt svéd harci gépek pilótái lakhely címe, bűnügyi múltjuk és hasonló adatok kerülhettek a Cseh Köztársaság informatikusainak is a kezébe.

Ez is mutatja, mi történik a hazai liberálisok egyik legországában. De ez nem igazán érdekes a műsor csattanójához képest, amely időben is percekkel a program vége előtt hangzott el. A szürkénél is fakóbb sablontéma indításával, a mai magyar kormányt a fasisztákhoz hasonlítással: „A fasiszta kormányoknak is ezek a módszerei voltak a befurakodott ellenséggel való leszámolásra…Minden túlzás nélkül ez olyan gyűlöletkeltés, amely előbb vagy utóbb a nagy számok törvénye alapján és a történelem ismerete alapján merem állítani, erőszakba fog torkolni. Az országunkat viszik egy olyan szélsőségbe, amelyből már nem lesz visszaút…még a konfrontációk irányába viszi országunkat más országokkal szemben. Most merem közhelyszerűen és nem közhelyszerűen kijelenteni, hogy komoly játék zajlik a tűzzel. Énnekem nagyon pesszimista jövőképem van a következő hónapokat, legfeljebb egy-két évet illetően.”

Mire Bolgár: „Szóval szerinted a tűz fog győzni a játékos fölött?”

Zentai: „A legteljesebb mértékben. A legvégén. De addig akár még nagyon sokan eléghetünk ebben a tűzben.”

Már csak a New York Times, a Die Zeit, a Der Standard, a német és osztrák közszolgálat hiányzik, hogy azonnal Budapestre rohanjanak, vagy itt lebzselő „tudósítóikat” megbízzák azzal a feladattal, amit betéve tudnak, az elbocsájtás terhe mellett. És megszületik a tudósítás: „Ősszel a történelem legsötétebb korszakának hamaros visszatértére számítanak az ellenzékiek Magyarországon. Mint Krekó Péter a Political Capitaltől elmondta…”

Másnap Ann Applebaum szólal meg a Washington Postban „A végveszély órái Magyarországon” címmel írt publicisztikájában, míg a korábbi kormány által pénzelt Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára Paul Krugmannek, a New York Times Nobel-díjas közgazdászának a blogját ismét kölcsönkérve ajánlja fel mindenki más vagyonát arra, hogy az Európai Unió Magyarország és Lengyelország kollektív fejére egyszerre hajítsa rá az uniós szavazási jog megvonása érdekében a 7-es cikkelyt, azaz a nukleáris opciót.

Egyébként szép az idő, és a Balaton vizének hőmérséklete már 24 fokos.

Lovas István –]]> www.magyarhirlap.hu]]>

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »