Lehet hasznos is az országban egy félkatonai szervezet? 2017. december 16., szombat – 18:02 Finta Márk2017. 12. 16., szo – 18:02 Közélet Friss ikon Off Törzs
A visegrádi tagországokban működő félkatonai szervezeteket, azok tevékenységét és hatásait a Globsec biztonságpolitikai intézet vette górcső alá. „A közbeszédben ezeket a szervezeteket gyakran összekapcsolják a szélsőséges jobboldali mozgalmakkal. De mi minden olyan szervezetet megvizsgáltunk, mely katonai jellegű tevékenységet fejt ki a hadsereg hivatalos kötelékén kívül” – magyarázta Nagy Tamás, a kutatás vezetője. Elmondása szerint az alapvető kérdésük az volt, veszélyt vagy inkább lehetőséget jelentenek-e ezek a csoportok. Ez pedig kutatásuk tanulsága szerint országonként eltér, még a V4 tagállamaiban is.
Van, ahol minden oké
A félkatonai szervezetekkel az elemző szerint probléma akkor van, ha az adott ország külpolitikai irányultságával, állami berendezkedésével, az emberi jogokhoz való hozzáállásával szemben határozzák meg magukat. Csehországban és Lengyelországban ennél fogva a paramilitáris csoportok nem jelentenek veszélyt, hiszen nézeteik kompatibilisek az állami doktrínával – hiszen az állam még bizonyos szintű felügyeletet is gyakorol felettük. Ezekben az országokban ugyanis a legnépesebb paramilitáris szervezeteknek az aktív tartalékos csoportok számítanak – ők nem profi katonák, de válsághelyzetekben segíthetnek a hivatásos hadseregnek.
Szlovákiában és Magyarországon azonban más a helyzet. Nagy szerint ugyanis az itt működő szervezetek a létező, hivatalos rendvédelmi és katonai szervekkel párhuzamos struktúrákat hoznak létre, és a hivatalos állami doktrínával szemben foglalnak állást. Magyarországról az elmúlt tíz évből a már feloszlatott Magyar Gárdát és a Magyar Nemzeti Arcvonalat említette, Szlovákiában pedig a Vzdor Kysuce Akciócsoportot, illetve a Szlovák Honvédeket (Slovenskí branci). Ezeknek a csoportoknak ugyan nincs többezres tagbázisuk, ráadásul természetüknél fogva fragmentálódnak is – ez a jelenség megfigyelhető volt a Vzdornál és a Magyar Nemzeti Arcvonalnál, melynek vezetői többször összekülönböztek egymással, utóbbi szervezet ketté is szakadt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy passzívak lennének, és esetenként alaposan megszervezettek is, mint a Szlovák Honvédek. „A csoportok tevékenysége kérdőjelet vet fel, és veszélyes lehet” – magyarázza Nagy. Az alapvető veszélyforrás az, hogy a csoportok egy konfliktus esetén a nyugati katonai szövetség ellen mobilizálhatók, ráadásul – alternatíva híján – felszívják a militarista érdeklődésű fiatalokat. Nem beszélve arról, hogy sok esetben ezek a csoportok „szélsőséges-keltetőnek“ bizonyulnak. Mindezek mellett pedig több indíció van arra, hogy a csoportok orosz befolyás alatt állhatnak: a Magyar Nemzeti Arcvonalról kiderült, hogy vezetőjük szoros kapcsolatot ápolt bizonyos Magyarországon működő orosz hírszerzőkkel, a Szlovák Honvédeket pedig több orosz kiképző is gyakorlatoztatta az évek során.
Alternatíva kell
A Globsec elemzője több javaslatot is tett arra, hogyan lehetne felszámolni a szlovákiai paramilitáris csoportokkal kapcsolatos veszélyforrásokat – tulajdonképpen a tagok egyfajta átprogramozásával. Elsősorban leszögezte: nem nevezhetjük a félkatonai szervezetek minden egyes tagját szélsőségesnek, nagyrészt olyan emberekről van szó, akiket érdekel a katonáskodás, de nincs terük arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Ennek a legjobb platformja értelemszerűen a hadsereg lenne, ám egyrészt nem mindenkiből lehet katona, másrészt nem egyszerű manapság a katonaélet. A fizetések ugyanis elsősorban Nyugat-Szlovákiában nem versenyképesek.
Nagy szerint az államnak le kell választania a katonai munka iránt érdeklődőket a politikai szempontból nem kompatibilis tagoktól, és ellenőrzött alternatívát kell nekik nyújtani. A legjobb alternatívának a cseh modell, a 2004 óta működő aktív tartalékos rendszer tűnik. Szlovákiában ugyan tavaly óta működik az önkéntes katonai szolgálat rendszere, ám rendkívül korlátozottan: 150 helyből eddig 31-et sikerült betölteni a nem túl attraktív kritériumrendszer miatt. Csehországban ennél jóval ambiciózusabb rendszerrel dolgoznak, 2500 hellyel, míg Lengyelországban a territoriális aktív tartalékos rendszerben 54 ezer hellyel számolnak.
Nagy szerint a másik fontos dolog, hogy az államnak kommunikációjában építenie kell a pozítív, egészséges hazafiasságot, kivéve ezzel egy kommunikációs fegyvert az ellenfelek kezéből.
Bevezető
A szlovákiai közvélemény gyakran tévesen kapcsolja össze az összes paramilitáris szervezetet a szélsőségességgel, mert ha a félkatonai csoportok jó célokat követnek és hivatalos formában működnek, pozitív hatásuk is lehet.
Címkék félkatonai szervezet szélsőséges Szlovák Honvédség (function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) {return;} js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = „//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1”; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);}(document, „script”, „facebook-jssdk”)); Rovatoldalon kiemelt Kiemelt
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
