Magyarország a harmadik legszennyezettebb

Magyarország a harmadik legszennyezettebb

Egy korábbi nemzetközi kutatás szerint Magyarország Európa harmadik legszennyezettebb levegőjű országa. A tanulmány alapján a szálló por minden egyes 10 mikrogramm/köbméteres emelkedésével az emberek átlagosan hét hónapot vesztenek az élettartamukból. A Levegő Munkacsoport kutatása szerint a lakosság harmada fűt az otthonában hulladékkal, ezért az eddigieknél komolyabb állami beavatkozást sürgetnek.

„Láthatjuk azt, hogy az elmúlt évben javult a levegő minősége, különös tekintettel a kisméretű szálló porra. Ez bizony az enyhe télnek köszönhető” – mondta V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A kormányzat is elismeri a jelentős mértékű légszennyezést az országban. Egy szeptemberi nemzetközi felmérés szerint a károsanyag-kibocsátást tekintve Magyarország a harmadik helyen áll az unióban. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint ennek legfőbb oka a levegő szállópor-koncentrációja. A civil szervezetek nyomására történt némi kormányzati beavatkozás a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, de végeredményben a lakosság felelősségére bízzák a dolgot.

A Levegő Munkacsoport kezdeményezte a kormánynál a Fűts okosan! programot, ugyanis kutatásuk szerint a lakosság harmada fűt otthonában hulladékkal: ebben a ruhától kommunális hulladékig minden van. Szerintük a kormány még mindig nem veszi komolyan az országos légszennyezést, annak ellenére sem, hogy uniós kötelezettség van a káros anyagok kibocsátásának visszaszorítására – állítja a szervezet munkatársa.

„Borítékolható, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárást fog indítani Magyarországgal szemben, amennyiben nem teszünk hatékony intézkedéseket, és ebben kulcsszerepe van a kormányzatnak. Lehet nagyon sok eredményt elérni, de ez önmagában kevés. Segíteni is kell a lakosságot épületszigetelési, épülethatékonysági programokkal, hogy például a szilárd tüzelés csökkenjen” – fejtette ki Lenkei Péter.

Azért is fontos az állami felelősségvállalás, mert a szennyeződések nem ismernek határokat. „A Magyarország légterében lévő légszennyező anyagok egy része külföldről érkezik. Nyilvánvalóan a hazai cselekedetek valamilyen módon összeadódnak a környező országok, vagy akár az egész kontinensen folyó környezetvédelmi lépésekkel” – mondta Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai ügyvezető-helyettese.

Európai uniós kötelezettség van arra vonatkozóan, hogy 2020-ig, illetve 2030-ig jelentősen csökkenteni kell Magyarországon a légszennyező anyagok mennyiségét.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »