Még hatástalan a kormány regisztrációs kampánya

Még hatástalan a kormány regisztrációs kampánya

Bár már lassan egy hónapja tart a kormány regisztrációs kampánya a külhoni magyarok körében a 2018-as parlamenti választásra, egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy eredményes lenne a propaganda. Ugyanis a tavaly október 2-i népszavazásra is 332 ezer regisztrációs kérelem érkezett (közülük 60 ezren már túl későn adták be), a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnapi adatai szerint pedig most 353 ezernél tart a számláló. Tehát tíz hónap alatt mindössze 20 ezer embert sikerült rávenni a regisztrációra. Két hete a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága 350 ezres számot közölt. Ebből közel 148 ezer regisztráció Romániából származik, majd Szerbia következik mintegy 40 ezerrel.

A kettős állampolgárságot tiltó országokból (Szlovákia, Ukrajna, Ausztria) egyelőre 20 ezren szeretnének jövőre részt venni a választáson, majd létszámban azok következnek, akiknek Magyarországon csak tartózkodási helyük van, lakcímük nincs. Németországból 3300-an, az Amerikai Egyesült Államokból 1500-an, Nagy-Brittaniából viszont még ezren sem regisztráltak. Érdekesség, hogy például Albániából, Amerikai Szamoából és Ruandából eddig 1-1 magyar állampolgár jelentkezett be, de a listán összesen 86 ország szerepel Nepáltól Izlandig. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok közül eddig 291 ezret vettek fel a névjegyzékbe.

Az NVI a korábbi tapasztalatai szerint arra számít, hogy az utolsó néhány héten jelentkeznek majd a legtöbben. A kormány úgy számol, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár (májusig 835 ezernél tartottak), közülük pedig mintegy félmillióan regisztrálhatnak majd a választásra. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyien el is küldik majd levélben a valamelyik párt listájára leadott szavazatukat. Ugyanis 2014-ben rendkívül alacsony volt a részvétel: a 192 ezer regisztrált közül mindössze 63 ezren szavaztak érvényesen, ennek 95 százaléka a Fideszre érkezett. Így nem meglepő, hogy a kormány, az NVI és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is elindította a regisztrációs kampányt Erdélyben. Orbán Viktor miniszterelnök már július közepén buzdító levelet írt a kettős állampolgároknak, amiben úgy fogalmazott: „Magyarországon sorsfordító döntéseket kell hoznunk. Arra kérem, ha még nem tette, regisztráljon”.

A kormányfő július végi tusványosi beszéde után pedig még aktívabb lett a kampány. Az RMDSZ külön honlapot is indított a kampány keretében, ahol internetes, postai, személyes és telefonos segítséget nyújtanak a regisztrációhoz. Arra is felhívják a figyelmet, hogy aki még nem magyar állampolgár, az legkésőbb augusztus végéig igényelje a honosítást, mert az eskütételre 3-5 hónapot kell várni. A Tőkés László által irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdte a kampányt legkorábban, már márciusban mozgósításba fogtak.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

Erdélyben több mint félmillió választókorú magyar állampolgár él, de 2014-ben csak 65 ezren szavaztak. A külhoni magyarok csak a pártlisták közül választhatnak, egyéni jelöltre nem voksolhatnak, így csak a 93 listás hely sorsát tudják befolyásolni. A legutóbbi országgyűlési választáson és a tavalyi referendumon is sok volt az érvénytelen szavazat. A levélben szavazó állampolgárnak egy nyilatkozatot is ki kell töltenie, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, valóban szerepel-e a névjegyzékben.

Az NVI tapasztalata szerint néhány tipikus hiba volt: a szavazólapot és a nyilatkozatot ugyanabba a borítékba tették, ezért a titkosság sérülése miatt érvénytelen lett a szavazat. Sokan a szavazólapot nem tették a belső borítékba, vagy a nyilatkozatot nem írták alá. A regisztráció 10 évig aktív, tehát aki 2014-ben regisztrált, az 2018-ban és 2022-ben is automatikusan kapni fogja a választási csomagot az NVI-től. A magyar állam azonban nem féltétlenül értesül arról, hogy az illető esetleg elhunyt. Aki egyszer szavazott, annak meghosszabbodik az érvényesség.

Bár több ellenzéki párt, leginkább a Jobbik és a DK korábban azt kezdeményezte, hogy az erdélyi, kárpátaljai vagy délvidéki magyarokhoz hasonlóan a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, a kormány nem tervezi a választási szabályok megváltoztatását.

A Jobbik nemrég a választójog szűkítését is kezdeményezte, konkrétan iskolázottsági korlátot vezetnének be.

A Liberálisok szerint viszont ez a javaslat a diktatúrákat idézi, éppen a fordítottját kellene tenni: a választójogi korhatárt 16 évre szállítanák le, megfelelő oktatással és tájékoztatással pedig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az emberek felelős döntést hozhassanak a választásokon.

A DK pedig botránynak tartja, hogy azok is szavazati jogot kaphattak, akik soha nem éltek Magyarországon.

A Fidesz korábban kötelező regisztrációval korlátozta volna a választójogot, de Áder János köztársasági elnök aggályai után az Alkotmánybíróság végül megsemmisítette a kormánypárt tervét.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »