Meg kellene reformálni Európa vitakultúráját

Meg kellene reformálni Európa vitakultúráját

Meg kellene reformálni Európa vitakultúráját és döntéshozási technikáit, hogy minden polgár az Európai Unió (EU) egyenrangú tagjának érezhesse magát, és ebben a 16. századi reformátorok jó példát mutatnak nekünk – mondta Balog Zoltán csütörtökön telefonon az MTI-nek.

Az emberi erőforrások minisztere a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett wittenbergi magyar napok megnyitója után arról beszélt: a reformáció által elterjesztett, kölcsönösségen és egyenrangúságon alapuló vitakultúrára volna ma is szükség ahhoz, hogy “jó szívvel lehessünk az EU tagjai”.

Balog Zoltán rámutatott: a reformációval szélesedett ki, vált populárissá az a vitakultúra, amely korábban csak egy szűk elité lehetett. Hozzátette: a reformáció hozta el azt az egyházi gyakorlatot is, hogy a presbitériumban egymás mellett ülő nemes embernek és jobbágynak egyaránt egy szavazati joga volt, ezért meg kellett vitatniuk az ügyeket, mielőtt döntöttek.

A miniszter szólt arról: a 16. században néhány évtized alatt több mint 1000 magyar diák tanult a wittenbergi egyetemen, és ők voltak az egyetlen nemzeti csoport, amelynek saját szervezete és zászlója is volt. “Igazi szép vándorlás volt ez Európán belül Keletről Nyugatra, majd vissza Keletre”. A magyar diákok Wittenbergben megtanulták a legfontosabb szellemi, lelki dolgokat, azután hazavitték mindazt, amit a városban kaptak.

A tárcavezető hozzátette: ma úgy tűnik, mintha “mi Magyarországon erősebben ragaszkodnánk ahhoz”, ami “Európát életben tartotta, gazdagította, megújította, mint nyugat-európai testvéreink”. Felidézte: néhány éve Sepsiszentgyörgyön állítottak szobrot Kálvin Jánosnak, annak az embernek, akit Nyugaton már szinte elfelejtettek, idén Budapesten készül Luther-szobor, és folyamatosan adják ki műveinek újrafordítását is. Mindez “jelzi, hogy nekünk ez az örökség mennyire fontos” – fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter elmondta azt is, hogy csütörtök délután találkozott Reiner Haseloffal, Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnökével, aki elmondása szerint szeretné, ha a reformáció évében a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatna Wittenbergbe.

A wittenbergi magyar napok vasárnapig tart. A program részeként szombaton helyezik el az egykor a wittenbergi egyetemen tanuló Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor, Sylveszter János humanista, az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség készítője, valamint Stöckel Lénárt felső-magyarországi reformátor emléktábláját a városban.

A programok között szerepel mások mellett teológiai konferencia, Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész koncertje, evangélikus iskolák bemutatkozása, lesz továbbá városnézés, népzenei koncert és sörbemutató.

Szombat este a magyar állam ünnepélyes fogadásán Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Reiner Haseloff, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Heinrich Bedform-Strom, a Német Protestáns Egyházak elnöke mond köszöntőt.

A programsorozat záróeseménye a vasárnap délelőtti kétnyelvű istentisztelet lesz, amelyen Fabiny Tamás evangélikus püspök hirdet igét.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »