Megcsinálták: leállt a kéményseprés

Megcsinálták: leállt a kéményseprés

Még most is káosz uralkodik abban a 15 megyében, ahol július elejétől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vette át a kéményseprési szolgáltatást. Nógrádban például egyetlen kéményseprőmester sincs – állítja a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba még a héten felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához, mert jogszerűtlennek és indokolatlannak tartja, hogy a Nemzeti Választási Iroda elutasította a kéményellenőrzések gyakoribbá tételére vonatkozó népszavazási kezdeményezését.

Továbbra is akadozik a kéményseprési szolgáltatás abban a 15 megyében, ahol ezt a feladatot július elejétől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vette át. Teljes a káosz az OKF kirendeltségein, számos helyen nincsenek megfelelő szakemberek, hiányoznak a munkavédelmi felszerelések, a szükséges eszközök, és nem működnek az adatkezelő rendszerek sem. Nógrádban pedig nincs a katasztrófavédelem állományában egyetlen kéményseprőmester sem, pedig ilyen szakember nélkül nem végezhető a füstelvezető-ellenőrzési szolgáltatás – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba elmondta: az OKF július 18-ra ígérte, hogy úrrá lesz a helyzeten, és elindítja a szolgáltatást a rábízott 1835 településen. Ám ez eddig nem történt meg, így az ország kéményállományának hozzávetőleg harmada esetében a lakossági ügyfélkörben nem történik meg az úgynevezett sormunkák végzése, vagyis a tüzelő-fűtő berendezések ellenőrzése, tisztítása, valamint kötelező felülvizsgálata. A szakember hozzátette: Nógrád megyében személyesen győződött meg arról, hogy miként működik az államosított rendszer, és riasztó körülményeket tapasztalt mind a szakemberek felszereltsége, mind a működési rend tekintetében. Vámos Csaba közölte: a következő időszakban minden megyét végigjár, ahol a katasztrófavédelem szolgáltat, és tájékoztatja tapasztalatairól az OKF-et felügyelő belügyi tárcát, Lázár János kancelláriaminisztert, valamint a közvéleményt. Célja ezzel, hogy bemutassa az állami kéményseprési rendszer működésképtelenségét, és felhívja a figyelmet a biztonsági hiányosságokra.

„A katasztrófavédelem figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat”

A szakszervezeti vezető arról is beszámolt, hogy több területen az OKF a gáztüzelésű fűtési rendszerek kéményeit is vizsgálja, holott a szakma által kifogásolt rendelkezés júliustól csak kétévente teszi ezt kötelezővé, míg a vegyes tüzelésű berendezések esetében továbbra is évente elő van írva az ellenőrzés. Ebből az derül ki – véli a szakember –, hogy a katasztrófavédelem figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat, emellett a szervezet is belátta: veszélybe sodorná a lakosságot, ha a törvényt betartva csak minden második évben vizsgálná meg a gázrendszerek füstelvezetőit.

Hírdetés

Erről nem lesz népszavazás

Vámos Csaba arról is beszélt, hogy a kéményseprő-ágazat továbbra sem fogadja el azt a rendelkezést, amely szerint július elejétől csak kétévente kell ellenőrizni a gázüzemű fűtőberendezéseket az eddigi évi egy alkalom helyett. Az ellenőrzések ilyen mértékű ritkítása ugyanis óriási mértékben növeli a fűtési balesetek kockázatát. Felidézte: a közelmúltban magánszemélyként népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A referendumon azt a kérdést tették volna fel a szavazóknak: „Egyetért-e ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?” A Nemzeti Választási Iroda azonban elutasította a népszavazási kezdeményezést.

– Az elutasítást indokolatlannak és jogszerűtlennek tartom, ezért napokon belül felülvizsgálati kérelmet nyújtok be a Kúriához – jelentette ki a szakszervezeti elnök. Hozzátette: nem lepte meg népszavazási beadványának visszautasítása, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak azok a kezdeményezések bizonyulnak jogszerűnek és életképesnek, amelyeket a kormánypárt emberei terjesztenek elő. Vámos Csaba ezenkívül megjegyezte, ugyan nem kerget illúziókat, de bízik abban, hogy a Kúria alapos mérlegelés után határoz a beadványáról.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »