Megkezdődtek a Brexit-tárgyalások

BRÜSSZEL, LONDON. Brüsszelben megkezdõdtek hétfõn a Lisszaboni Szerzõdés 50. cikke szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépésérõl az Európai Unióból.

Brüsszelben az Európai Bizottság épületében tárgyalóasztalhoz ült Michel Barnier, az Európai Bizottság fõtárgyalója és David Davis brit Brexit-ügyi miniszter, hogy megkezdjék a tárgyalásokat, melyek az elsõ szakaszban az uniós és a brit állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekrõl, valamint az ír-északír határról fognak szólni. A felek megvitatják a tárgyalások menetét és felépítését is, majd összegzik a megválaszolandó kérdéseket.

A brit kormány továbbra is azt szeretné, hogy párhuzamosan folyjanak a tárgyalások a kiválásról és az EU és az Egyesült Királyság jövõbeni kapcsolatáról. Ám a bennmaradó 27 tagállam korábban egyértelmûen úgy döntött, hogy a tagság megszûnése utáni kapcsolatokról csak akkor lehet megkezdeni a megbeszéléseket, ha megfelelõ haladást sikerült elérni a kilépési tárgyalásokon az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségek rendezésérõl és az ír-északír határról.

Nagy-Britanniában tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. Ezt követõen David Cameron brit konzervatív párti kormányfõ lemondott posztjáról. Cameront Theresa May jelenlegi kormányfõ követte a miniszterelnöki székben.

May idén március 29-én jelentette be hivatalosan Nagy-Britannia unióból való kilépésének szándékát, így a szigetország uniós tagsága 2019 márciusában szûnhet meg, hacsak a jelenlegi uniós tagállamok konszenzussal – és London egyetértésével – nem állapodnak meg a tárgyalások meghosszabbításáról.

A brit kormány a június 8-án tartott elõrehozott parlamenti választások elõtt is úgy tervezte, hogy június 19-én kezdi meg hivatalosan a kilépési tárgyalásokat. A voksolás eredményeként azonban a Theresa May vezette brit Konzervatív Párt elvesztette abszolút parlamenti többségét és kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Az Egyesült Királyság kilépését követõen az EU-ban maradó tagállamok vezetõi áprilisban tartott csúcstalálkozójukon állapodtak meg a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról, amelyek meghatározták a megbeszélések keretét, valamint azokat az átfogó álláspontokat és elveket, amelyeket az unió a tárgyalások során érvényesíteni fog.

Az iránymutatásban aláhúzták, a tárgyalásokat követõ megállapodásnak a lehetõ legnagyobb jogbiztonságot kell nyújtania az uniós és brit állampolgárok, a vállalkozások, a nemzetközi partnerek részére az Egyesült Királyság az unióból történõ kilépését követõen.

Leszögezték, egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körûnek kell lennie. Nem teheti lehetõvé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné az egységes piac integritását és megfelelõ mûködését. Hozzátették, az unió készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl, egyéb területek vonatkozásában is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bûnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén.

Michel Barnier a Brexit után bennmaradó huszonhét tagállam egységérõl szólva azon véleményének adott hangot kedden, hogy azt nem szabad természetesnek venni, az egységen folyamatosan dolgozni kell. Mint mondta, bizonyos ügyek feltehetõleg ki fogják kezdeni késõbb ezt az egységet, de mindent meg fog tenni a megõrzése érdekében. Azt közölte, legkésõbb 2018 novemberére szeretné lezárni a tárgyalásokat a britekkel, hogy 2019 márciusáig legyen elég idõ az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »