Megnyitották Szegeden a Mátyás-emlékévet

Megnyitották Szegeden a Mátyás-emlékévet

SZEGED. A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2018-ra Mátyás-emlékévet hirdetett a király megválasztásának 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából. Január 12-én Szegeden tartották a jubileumi év megnyitóját, egész napos programsorozat várta az érdeklődőket, valamint szentmisét mutattak be a dómban.

A Mátyás királlyá választását előkészítő szegedi egyezmény megkötésének (1458. január 12.) évfordulóján gyűltünk össze, hogy az uralkodóra emlékezve szentmisét ajánljunk fel hazánkért, nemzetünkért – köszöntötte Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a jelenlévőket.

Az 1458-ban megkötött egyezmény szerint Garai László nádor, a felesége, Alexandra, valamint Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály macsói bán egyezséget kötöttek, hogy Hunyadi Mátyást közösen Szent István trónjára segítik, és a korábbi sérelmeiket nem idézik fel többé.

Kiss-Rigó László püspök szentbeszédében a szentmise olvasmányaiból kiindulva párhuzamot vont a választott nép első királya, valamint Mátyás személye között. „Mikor megnyitjuk ezt az emlékévet, Mátyás alakjának, történelmi szerepének felidézése segítsen tudatosítani igazi gyökereinket, megerősödni identitásunkban, hogy szilárd erkölcsi alapokon álló nemzetként tudjunk hozzájárulni Európa megújulásához” – emelte ki a főpásztor.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ünnepi beszédében Mátyás királlyá választásának körülményeit elevenítette fel: békétlenség, kilátástalanság, széthúzás jellemezte a kort, ami olyan állapotokat eredményezett, hogy a főúri családok megegyeztek, véget kell vetni a viszálynak. Olyan embert akartak a trónra, aki meg tudja őrizni, amit a magyar nemzet addig magáénak tudhatott. Mátyás ennél jóval többet tett. A kor vezető birodalmai közé emelte Magyarországot. Nem csak mintakövetés volt, amit tett. Királysága új utakat jelölt ki, és Mátyás a kor legnagyobb államférfijává vált – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

A király uralkodása mának szóló üzenetét így fogalmazta meg: Mátyás óta minden nemzedéknek döntenie kell, beáll-e a sorba és engedi, hogy mások irányítsák, vagy kezébe veszi saját sorsát, s maga dönt az útjáról. „Hitel, akarattal, összefogással naggyá tehetjük nemzetünket. Lángolva kell akarni, nem fél szívvel. Megtapasztalhattuk: ha merünk nagyot gondolni, túl tudunk lépni az akadályokon” – monda Potápi Árpád János. Az államtitkár rámutatott arra, hogy Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot és a Közép-Európában élő nemzetek számára is közös példa. Az emlékév fontos célkitűzése, hogy minél szélesebb körben megismertessék Mátyás alakját és a gyerekeket is bevonják az ünneplésbe – tette hozzá. Programokat terveznek a Mátyás király életéhez kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, valamint Budapesten és Székesfehérváron. 

A megnyitón a politikai és kulturális élet számos képviselője részt vett, és megjelentek a külhoni magyarság képviselői is. Jelen volt Gaal Gergely országgyűlési képviselő, a Mátyás-emlékév tanácsadó testületének elnöke, Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, valamint idősebb Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Csibi Krisztina a megnyitó alkalmából készült emlékplaketteket adott át, többek között Kiss-Rigó László püspöknek.

A megnyitón közreműködött a Renaissance Consort és a Tabulatúra régizene-együttes. Kortörténeti bemutatót tartottak az Őskultúra Alapítvány tagjai: a Mátyás korát idéző eszközökkel, viseletekkel és zenékkel ismertették meg az érdeklődő iskolai osztályokat. A délután során mesefoglalkozás, fegyver- és viseletbemutató, reneszánsz koncert várta a vendégeket a Dóm Látogatóközpontban.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »