Milliós kompenzációval szerezne több mandátumot a Fidesz

Milliós kompenzációval szerezne több mandátumot a Fidesz

A Hír TV online megnézte, miként alakulnának az eredmények, ha most lennének a választások. Szimulációnkban látható az elképesztő mértékű fideszes kompenzáció.

Ha most lennének a választások, meglenne a Fidesz kétharmada, sőt, akár a 2014-esnél is nagyobb arányú győzelem születhetne – legalábbis a mandátumbecslés alapján, ha csak a biztos pártválasztók mennének el szavazni. A választási részvételi arány nagyjából 53 százalék körül alakulna, ennyi biztos pártválasztó van. Ez kevesebb lenne egyébként, mint a 2014-es részvétel, akkor 61,24 százalékos volt.

A Róna Dániel politológus által kifejlesztett mandátumbecslőbe a Publicus Intézet legfrissebb adatait írtuk be, amelyek szerint a biztos szavazók 48 százaléka voksolna a Fideszre. Az MSZP ebben a körben 15, a Jobbik 14, az LMP 7, a DK 6 százalékot kapna. Az újra külön mért Együtt, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is 2 százalékon áll a biztos szavazók körében.

Mivel a program a baloldali pártokat a 2014-es összefogás mintájára „baloldalként” emlegeti, így a mérhető ellenzéki pártok, az MSZP, a DK, az Együtt és a Momentum szavazatait összeadtuk, így pedig 25 százalékot kaptunk.

A pártokra leadott külhoni levélszavazatokról nincs pontos adat, de vélhetően hasonlóképpen alakulnak az eredmények, mint 2014-ben, amikor a Fidesz a levélben, listára adott voksok több mint 95 százalékát szerezte. Így ezekkel a számokkal dolgoztunk.

Hatalmas Fidesz-előny

Ha most lennének a választások, és a biztos pártválasztókon múlna a dolog, akkor a Fidesz a kalkulátor szerint 103 egyéni mandátumot nyerne, ami héttel több, mint 2014-ben volt, illetve a kormánypárt szerezne 41 listás helyet, néggyel többet, mint a legutóbbi választáson. Így bőven meglenne a kétharmad, hiszen 144 fideszes képviselő ülne a parlamentben, a kétharmados többséghez pedig 133 kell (ennyit szereztek 2014-ben is).

http://mno.hu/

A második helyen az általunk összeállított „baloldal” formációja jutna be 3 egyéni mandátummal, illetve 27 listás hellyel, tehát összességében még ezen pártok összefogása sem érne el jobb eredményt, mint a 2014-es baloldali konglomerátum – az előző választáson egyéniben 10, listáról 38 helyet szereztek a baloldali pártok. Ráadásul nincs is még megállapodás a közös indulásról, sőt, a DK, Momentum és az Együtt is teljesen elutasítja a közös listát, így a fent vázolt formáció létrejötte is nagyjából az esélytelenség határát súrolja –a dolgok jelen állása szerint utóbbi két párt be sem jutna. Az MSZP-vel összefogó Párbeszédet és Magyar Liberális Pártot egyébként a közvélemény-kutatás nem is mérte egy százalék fölött, így őket nem vettük bele a „matekba”.

Hírdetés

A Jobbik is bő három százalékkal kevesebb szavazatot kapna, mint 2014-ben, egyéniben a program szerint 2018-ban sem szereznének mandátumot, míg a 23 listás hely helyett már csak 18 képviselőjük jutna be a parlamentbe.

Ellenzéki oldalon egyedül az LMP teljesítene jobban, a szimuláció szerint bár egyéni helyet ezúttal sem nyernének, de a listáról 5 helyett már 7 képviselőjük kerülne be a parlamentbe. (Egyébként hasonló számokra számíthatna a külön induló DK is.)

Hatalmas kompenzáció

A listás szavazatok utáni mandátumeloszlást megfigyelve látható az, amiről korábban Tóth Zoltán beszélt a Hír TV Online-nak, a választási szakértő akkor ugyanis kiemelte: a mostani rendszer túlzott kompenzációt ad a győztes pártnak az egyéni szavazatok után. Az általunk levezényelt „képzeletbeli választáson” például a Fidesz több mint 1,1 millió szavazatot kapna a győzteskompenzáció után, míg az általunk összeboronált „baloldal” alig több, mint tízezret.

http://mno.hu/

Mik a töredékszavazatok, miért kompenzálnak?

Róna Dániel magyarázata szerint a töredékszavazatok az egyéni jelöltekre adott vesztes szavazatok, azok a voksok, amelyeket olyan egyéni jelöltre adtak le, akik nem nyertek. Ezek egészülnek ki a győzteskompenzációval: ez az egyéniben első és második helyezett jelöltek közötti szavazatkülönbség. A 2011-ben elfogadott törvény szerint azért „kompenzálják” a győztest, mert kevesebbel is nyerni tudott volna. A számok becslésénél a 2014-es részvételi szintből indultak ki, ám ennek nincs jelentősége, mert a mandátumbecslést csak az arányok határozzák meg.

Az igazi matek

A listás mandátumok arányos kiosztására az úgynevezett D’Hondt osztósort használják. Ez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy mivel 93 listás mandátum van, ennyi sorba írják fel a pártokra leadott listás szavazatokat. Az első sorban még az összes szavazat szerepel, majd minden újabb sorban egyel nagyobb számmal osztják el a szavazatszámot. Az így kapott osztósorban a 93 legnagyobb kapott szám egy-egy mandátumot jelent az adott pártoknak – mindegyik annyit kap, ahány szám van a saját oszlopában a 93 legnagyobb közül (ezek a programban vastagítottal vannak jelölve, képünkön az első 20 sor látható és az, hogy az LMP már a hatodikban kiesett a matekból).

http://mno.hu/

A mandátumkalkulátor a 2014-es eredmények alapján dolgozik, és azt számolja ki, hogy mi történne, ha az adott párt országosan erősödne, vagy gyengülne. A választások eredményét természetesen egy program sem tudja pontosan megjósolni, hiszen rengeteg tényező befolyásolhatja még az eredményt az egyéni körzetekben elért eredményektől kezdve a különböző együttműködésekig. A mostani szimulációval csak azt akartuk szemléltetni, hogy állnak az erőviszonyok szűk öt hónappal a választások előtt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »