Mosolyszünet magyar módra

Mosolyszünet magyar módra

Bár az év elején még élt a remény, hogy legalább egy kicsit közelítenek majd egymáshoz a szlovákiai magyarokat képviselő pártok, végül a távolodás és rivalizálás éve lett 2017.

A tavaly novemberi magyar–magyar oktatásügyi párbeszéd után a két párt vezetősége hosszú évek után leült egyeztetni egymással az őszi megyei választásokon való közös indulásról és egy esetleges hosszabb távú együttműködésről. Az eredmények első látásra a körülményekhez képest biztatóak voltak: Bugár Béla, a Híd és Menyhárt József, az MKP elnöke ugyan nagyon óvatosan és feltételes módban fogalmazott, ám szó esett egyfajta megnemtámadási megállapodásról, és arról, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat. „A 2017-es év a következő évtized próbája lesz, nem csak a 2020-as választásoké” – mondta akkor Menyhárt lapunknak kérdésünkre, túl tud-e lépni a két párt az elmúlt évek feszültségein.

A megyei választási együttműködésről szóló tárgyalásokat a pártok alsóbb szintjeire utalták – itt fordult a kezdeti óvatos reménykedés kétségekbe, s néhány hét elteltével már látni lehetett, hogy ebből most sem lesz közös indulás, hiába beszéltek a helyi pártfunkcionáriusok „őszintébb légkörről”. Mindezt csak megerősítette a pártvezetések tárgyalásainak második köre az MKP székházában: nem született megegyezés, Menyhárt és Bugár is arról beszélt, hogy nagy lehetőséget szalasztottak el.

Azóta a két párt gyakorlatilag nem kommunikál érdemben egymással, s a magyar–magyar párbeszéd sem folytatódott, holott tavaly novemberben még úgy nyilatkoztak a felek, hogy nemcsak az oktatási témát szeretnék továbbvinni, hanem más szakmai területekkel kapcsolatban is egyeztethetnek majd. A Híd és az MKP távolodását pedig a megyei választási kampány is felgyorsította. A beharangozott megnemtámadási szerződésből semmi sem lett: a Híd Nagyszombat megyei elnökjelöltje, Rigó Konrád például egyértelműen támadó jellegű kampányt folytatott Berényi Józseffel, az MKP jelöltjével szemben, az MKP pedig, bár visszafogottabban, de nem maradt adósa. Nem csak a megyei választások kapcsán volt azonban érzékelhető a feszültség, hiszen az MKP a tavalyi év második felében, a magyar–magyar párbeszéd előtti időszakban tapasztalt általános óvatoskodása is a múlté lett 2017-ben, és Bugár Béláék sem fogták vissza magukat igazán a kommunikációs háborúban. A pártok regionális szervezeteinek képviselőivel folytatott háttérbeszélgetésekből pedig egyre nyilvánvalóbb, helyi szinten is nagyon mélyek az árkok, és senki sem igyekszik betemetni őket.

2018-ban sem valószínű a magyar egység

A Híd és az MKP jelenleg külön utakon keresi a boldogulást, és nem várható, hogy a 2018-as év elhozza a két párt közeledését. Az MKP a magyar kormány segítségével igyekszik érvényesülni, és a szlovák jobboldali ellenzékkel flörtöl, addig a Híd kormánypártként igyekszik kihasználni a lehetőségeit. 
A két párt politikusaival folytatott beszélgetéseinkből kiderült, nagyon távol vannak egymástól az álláspontok. 

„Pillanatnyilag stagnáló állapotot látok” – mondja Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke annak kapcsán, milyen volt a két párt egymáshoz viszonyított helyzete 2017-ben. Az évet ebből a szempontból nem látja pozitívnak, és úgy véli, a Híd finoman szólva sem tett meg mindent a közeledésért, mikor felrúgta a megnemtámadási szerződést a megyei kampány során, és negatív kampányt folytatott az MKP jelöltjeivel szemben. „Az MKP ilyen kampánytechnikát nem használt az elmúlt években – állítja. – Rég nem nálunk pattog a labda.” 

A Híd kampányfőnöke, Rigó Konrád annak idején úgy indokolta negatív kampányát, hogy csak azokkal a fogásokkal szembesítette az MKP-t, amelyet a párt sajtója használt. És bár az MKP politikusainak megszólalásai általában finomodtak, a párthoz szorosan kötődő sajtótermékek nem vettek vissza. De az ellentétek nem csak a kommunikáció szintjén élesedtek ki ebben az évben. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke is úgy gondolja, a rivalizálás éve volt 2017. 

Ki fogta a nagyobb halat? 

Ha hihetünk a pártok által belénk sulykolt kommunikációs paneleknek, akkor elvileg előrelépett 2017-ben a szlovákiai magyarság. Csak ezt két külön úton járó pártnak köszönhetjük, és a számvetések végkicsengése leginkább az, hogy bár az egyik párt is elért valamit, azért a másik sokkal többet. 

Megoldások futószalagon 

„25 éve ragozott tézisek dőltek meg 2017-ben. Például az, hogy Magyarország felé nem kell fordulni, a mi gondjainkat Pozsonyban kell megoldani” – vélekedik Őry, aki szerint idén futószalagon oldódtak meg a magyar kormány segítségével a szlovákiai magyar közösséget érintő problémák. Ő az ide érkező magyarországi kulturális támogatásokat és az óvodaprogramot emeli ki, mondván, a magyar kormány által ide küldött pénz több, mint amit a Hídnak sikerült szereznie például a Kisebbségi Kulturális Alapra. 

Hozzáteszi, hogy Pozsony ezzel szemben adós több gazdasági probléma megoldásával, és az elvi kérdésekben sem aktív. Például jegeli az állampolgárság ügyét vagy épp a benesi dekrétumok ügyét – pedig szerinte a Híd részéről elhangzottak ezekkel kapcsolatos vállalások. Mikor visszakérdezünk, hogy ezekben az ügyekben az elmúlt években a Robert Ficóval jó kapcsolatot ápoló magyar kormány sem volt túl aktív, kicsit homályosan úgy fogalmaz, hogy itt más dimenziókról beszélünk. 

Pozsonyi szemszög 

A Híd azonban úgy gondolja, márpedig a szlovákiai magyar közösség problémáit meg lehet oldani Pozsonyban, és a párt ezt a kormányban teljesíti is – Bugár Béla legalábbis minden év végi interjújában és blogbejegyzésében ezt hangoztatja. A Híd a kisiskolák megmentését, a nemzetiségi iskolák magasabb normatív támogatását, a Kisebbségi Kulturális Alapot, a mečiari amnesztiák eltörlését is részben vagy egészben saját sikerének tekinti. „Nemcsak rövid távú taktikai sikereket, de hosszú távú célokat is megvalósított a Híd” – mondja Ravasz Ábel. Szerinte az elmúlt másfél év mindenképpen jobb volt Dél-Szlovákia számára, mint az ezt megelőző időszak. 

De hol a választók? 

Úgy tűnik azonban, hogy a választók egyelőre nem értékelik a pártok által hirdetett a vélt vagy valós előrelépést. A Híd számai a felmérésekben enyhén csökkennek, az MKP pedig továbbra is az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt stagnál. A Focus ügynökség felméréseiben a Híd a tavaly márciusi 6,5 százalékról 5,6 százalékra csökkent 2017 novemberére, az MKP 4,4 és 3,6 százalék közt ingadozik. Ravasz Ábel szerint részben csak fáma, hogy a Híd számai folyamatosan csökkennének. „Ha jobban ránézünk az adatokra, nem látszik a csökkenés, igaz, a növekedés sem” – mondja. Hozzáteszi, a Híd szempontjából nagyon fontos lesz az, mennyire sikerül majd eladnia az eredményeit a választóknak, és mennyire lesz képes újabb eredményeket elérni a parlamenti választásokig. Őry Péter azt mondja, az MKP sem elégedett azzal, hogy továbbra is a parlamenti küszöb alatt áll, és a javulás érdekében több hullámban, fokozatosan megújította a vezetőségét. 

A magyar egység 

A parlamentbe való visszakerülés nyitja az Őry által elmondottak szerint a „magyar egység” megteremtése lehetne, mely a pártnak továbbra is célja – ám ez nem teljesen egyenlő a Híddal való összefogással. „Nem két párt együttműködése a kérdés. A kérdés az, hogy a magyar egység miben áll, és milyen módon lehet megteremteni” – jelentette ki. Őry beszélgetésünk során többször hangoztatta, hogy az MKP-hoz hasonlóan más pártoknak is generációváltáson kellene átesniük az egység megteremtése érdekében. Szavaiból kiderül, a magyar egységet tiszta etnikai alapon képzeli el, „vegyes párti” vagy szlovák elem nélkül. 

Ravasz Ábel szerint az egységes magyar képviselet eszméjét a szlovákiai magyarok valamivel több mint fele tudná elképzelni általános szinten. „Ez sajnos általában ott szokott megbukni, mikor konkrét lépésekre bontjuk” – véli. A Híd és az MKP kapcsolatát 8 év különállás és viaskodás terheli, főleg lokális szinten, és Ravasz nem látja az elsöprő igényt az együttműködésre. Attól nem tart, hogy a fennmaradó megosztottság esetén a Híd húzná a rövidebbet hosszú távon, mivel szerinte a párt könnyebben tud bekapcsolni új szavazói csoportokat a választóbázisába. 2018-ban valószínűleg tovább folytatódik a szembenállás az MKP és a Híd között – amit az őszi helyhatósági választások különösen élessé tehetnek. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »