Nem került padlóra Budapesten Robbie Williams

Nem került padlóra Budapesten Robbie Williams

Szerda este adott telt házas koncertet a Groupama Arénában a brit popzene fenegyereke Robbie Williams. Mondhatni, hogy az énekes szinte már hazajár hozzánk, hiszen ötödik buliját adta Budapesten. Az énekes van akkora sztár, hogy miatta még a Fradinak is át kellett tennie a hétközi meccsét a múlt hétvégéről csütörtökre, a D-szektor előtt felépített hatalmas színpad több napos építési munkái miatt.

Az egykori Take That-tag egyébként már jó néhány nappal a koncert előtt hazánkba érkezett a családjával együtt, a bulvárlapok beszámolói szerint a  szemfülesebb rajongók el is csíphették a város néhány pontján vásárlás vagy éppen az augusztus 20-ai tűzijáték megtekintése közben.

De térjünk vissza a koncertre. A könnyed egyszerűséggel csak a The Heavy Entertainment Show-ra keresztelt turné előzeteseit tekintve elég komor hangulatban tettem fel a kérdést magamban a szervezőknek, hogy valójában a koncert-körút egy újra csomagolt Robbie Williams Greatest Hits Show lesz-e, – amit már egyébként, ha nem máskor, éppen a Szigeten láthattunk két évvel ezelőtt – vagy valami egészen új produkció. Sajnos ugyanis Williams a dalválasztásban és a látványban is évek óta egyaránt a tutira megy. A hihetetlen mennyiségű  megalomániával, arcoskodással, és sztárallűrrel megáldott énekes valójában semmi mást nem csinál, mint hogy a 90-es végén és a kétezres évek közepéig bezárólag megírt slágereit helyezi egy újabb és újabb színpadi koncepcióba, köntösbe. Amivel egyébként nincs semmi baj. Ellenben szerintem Robbie-tól konkrétan a zseniális 2005-ös Intensive Care-album megjelenése óta semmilyen igazán komolyan értékelhető produkciót nem kaptunk.

Kultúrgrund fib Robbie Williams eljátszotta Robbie Williamst Robbie Williams ötletek híján saját sztárságát tudja csak műsorrá formálni a Sziget mínusz egyedik napján.

Pedig a már említett Take Thatből 1995-ben kivált énekes pályája elképesztő ívben emelkedett folyamatosan felfelé az évek során, érdemes visszanézni például a videoklipjein keresztül, hogy hogyan született meg az a világsztár, akinek mára már a lábai előtt hever – Amerikát kivéve – az egész világ. Hogy mi történt vele az előadói pályáját tekintve a kétezres évek derekát követően, csak sejteni vélem, tudni nem, minden esetre, a koncertet megelőző híreket nézve nem voltam teljesen elégedett, azzal amit majd látni fogok és a gyanúm sajnos félig meddig be is igazolódott.

A koncertet fél nyolc tájékán a legendás londoni duó, az Erasure kezdte. Robbie Williams háromnegyed 9-kor lépett a színpadra egy rövid filmvetítéssel, amit Eminem Oscar-díjas dala, a Lose Yourself követett, aztán el is kezdődött a Heavy Entertainment Show. A színpad fő motívuma egy hatalmas, éppen egy szikrázó gyomrost ütni készülő Robbie-bokszoló-figura és az alattuk feszülő kivetítőből állt. Mindez nyilván az ereje teljében lévő Robbie Williamsről akart tanúbizonyságot tenni. Ami valljuk be, elég jól is sikerült is a látvány- és pirotechnikával foglalkozó csapatnak köszönhetően.

Hatalmas plusz pont jár azért is, hogy a sztár nem aprózta el a bulit. Kisebb fúvósszekciót, remek vokalistákat és táncosokat is hozott magával. Bár, hozzáteszem, Williams egyedül is simán elvitte volna a show-t. A koncert elején jó néhányszor láthattuk – feltehetőleg főleg a hölgyek örömére – a sztár fenekét, amit valamiért az énekes nagy becsben tart.

Robbie és a rajongói egyébként hamar egymásra találtak, mielőtt belekezdett volna komolyabban a koncertbe, csak ennyit kiáltott, hogy Robbie Williams és a segge újra itt van, hiányoztunk? A mára már klasszikussá vált 1998-as Let me entertain You-t a Monsoon, a Party Like a Russian majd a Minnie the Moocher és a Freedom követte, amit a nemrég elhunyt George Michael tiszteletére vett be a repertoárjába. Az énekes elképesztően profi zenész csapattal lett megtámogatva, a producerei pedig nem semmi munkát végezhettek a háttérben.

A Love my life és a Come Undone között volt egy kis múltidézés Robbie Williams-módra, MC Hammer, a Bee Gees és a Bon Jovi egy-egy slágerével acapella, majd következett a Millennium és az egyik rajongójával előadott Something Stupid. Robbie Williams ösztönös előadóművész és hihetetlenül nagy exhibicionista. Úgy néztem végig a koncertjét, hogy szinte elfeledtem a körülbelül 20 méter magas kivetítőt figyelni, elég volt ha a folyamatos bohóckodását követtem.

A lendületes, r’n’b-s Rudebox után érkezett el az est fénypontja, aki nem volt más, mint a világsztár édesapja, az egész Anglia szerte elismert énekes, komikus Pete Conway. A közösen előadott duett pedig nem volt más, mint a legendás Neil Diamond-dal a Sweet Caroline. A Vitray Tamásra emlékeztető fazon egészen zseniálisat alkotott a fiával a dalban. Az alma a Williams-családban sem esett messze a fájától.

A roppant feszesre hangolt slágerek után a ráadás előtt még elhangzott a több millió példányban eladott 2002-es Escapology című lemez legnagyobb slágere, a Feel is, igaz, a dal alatt sajnos nem egyszer elbicsaklott az énekes hangja, (egyébként is jó néhány dal esetében volt elég hamis az ének).

A rövid ráadásban a csapat letudta a She’s the one-t, majd a kötelező slágert, az Angels-t és a koncertzáró – Frank Sinatra által világhírűvé lett – My Way-t. Az elmaradhatatlan közönségénekeltetéssel záródó show összességében hozta az elvárt színvonalat, de a hangjával és a láthatóan a kilókkal is küzdő sztártól, ha nem is teljességében ezt a repertoárt, de majdnem ezt már jó néhányszor láthattuk. Jót jönne ennek az örök tréfamesternek végre egy újabb reboot. Persze a cirkusz megy tovább, s amíg az emberek kíváncsiak rá, addig ez így is lesz továbbra is. Bár nem tudom, hogy a végtelenségig le lehet-e szüretelni azoknak a lassan húsz éves slágereknek a gyümölcseit, amivel Robbie éppen újra járja a világot, a recept úgy mutatja igen. A színpadképet idézve, még nem számoltak rá Robbie Williamsre.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »