Nyílt levél Beer Miklósnak

Excellenciás Püspök Úr!

Nem felháborodott és pallérozatlan nyelvezetű levelet ültem le írni Excellenciádnak, hanem nagyon is fajsúlyos ügyről mondanám el a véleményemet mind egyházunk, mind az Ön méltósága védelmében. Drámai ugyanis az, ami az utóbbi napokban az Ön megnyilatkozása(i) miatt, még keresztény testvéreinkből is kikívánkozik. Sajnos e reakciókat Ön indította el, amikor a hírhedt magyarellenessé aljasult Hírtv-ben, a magyarellenességéről hírhedt műsorvezető hölgy társaságában, és vele egyetértve Ön kétségbe vonta Európa iszlamizációjának tényét, a megszállást, amely már máig is keresztény európai emberek sokaságának halálát okozta a pogány terrorizmus által, s amikor Ön a keresztény magyar kormányt és annak intézkedéseit ostorozta. Ön, a Jézus által is súlyos bűnnek ítélt megbotránkoztatást követte el nem először.

A jelen megnyilatkozások annál is inkább fájók, sértők és megalázók a magyar katolikusság számára, mert Ön vagy nem akarja érteni a valóságot és szándékosan félremagyarázza a Szentírást is(!), vagy valóban nem érti, mi folyik Európában… (ez utóbbi eset nem nyílt levél témája volna, hanem orvosi probléma. S ez utóbbiban nem hiszek.) Mert Ön is látja, láthatta az elmúlt néhány nap terror-eseményeit, amelyekben csaknem húszan meghaltak, és száznál több sérültet jegyeznek eddig a hírcsatornák.

Az Ön püspökelődei bizonyára nem a legjobb püspökként jellemeznék Önt, aki a kereszténységet kiirtani szándékozók pártján van, s a liberális politika ócska és hazug lózungjait ismételgeti, némi keresztényinek nevezett hamis mázzal leöntve.

Súlyos felelőtlenség ez Öntől, mert világos és egyértelmű tények bizonyítják, hogy az üldözött keresztény testvérek nem jöttek el, vagy csak nagyon kevesen onnan, ahol üldözik őket. A Szentírás szerint nekünk azokat kell segítenünk és támogatnunk, akik hozzánk tartoznak, akik Krisztust követik. Akik mást vallanak és másban hiszen, mint mi, azoknak a köszönését sem szabad fogadnunk, s a lábunkról a náluk felszedett port is le kell vernünk… – ha rémlenek eme idézet-célzásaim.

Veszélyes az, amit Ön űz Excellenciás Püspök Úr! Mert Ön az Egyház megítélését is rombolja, hiszen nem Jézus parancsainak tesz eleget, hanem Jézus parancsait kiforgatva szolgál egy olyan eszmét és szellemiséget, amely elpusztít mindent, ami európai és keresztény! Nem félelemkeltés az, amit a magyar kormány tesz, hanem olyan önvédelem, amelyet az Ön püspök-elődei is megtettek, s amelyben számos egyházi személyiség életét adta az egyházért és a hazáért, fájdalmasan szép történelmünk során.

Hírdetés

A katolikus ember számára alapvetés, hogy a rászorultakon segíteni kell, hisz ez parancs. Ám a katolikus ember nem hülye, de nem is félrevezethető! Excellenciád hülyének nézi a katolikus embert, és megpróbálja elmagyarázni a nevezett TV csatornán, hogy ki a rászorult, a menekült… Higgye el Püspök úr, mi tudjuk! A barcelonai esemény pedig újból felelevenítette azt, amit mi tudunk e „menekültekről”, szemben Önnel, akinek látszólag fogalma sincs minderről. Pedig van… nagyon is van!

Kérem tehát Önt, ne akarja katolikus híveit az orruknál fogva, ostoba magyarázatokkal és nap, mint nap cáfolt botor mellébeszélésekkel félrevezetni. Ön a tűzzel játszik saját megítélését illetően is, és mint mondtam, egyházunk hitelét súlyosan csorbítva, mert az a látszatot kelti, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar Önnel egy követ fúj a katolikus (keresztény) magyar nemzet ellenében. Ez pedig sátáni játék Monsignore! Sátáni akkor is, ha van Önnél magasabb rangú is, aki hasonlóképpen vélekedik és megnyilvánulásai is hasonlók az Önéihez. Önt ez sem menti fel, mert Ön a kormányt, és az arra szavazó katolikus és keresztény milliókat taposta sárba egy magyar-, és keresztényellenes televíziós csatornán keresztül, a barcelonai tömeggyilkosság előtti, de számos tömeggyilkosság utáni napokban, amely tömeggyilkosságok ismét Önt – Önöket – cáfolja, ám azt követően sem Ön, sem a magasabb rangú főnöke nem szólaltak, szólalnak meg, még egy elhaló hangú kondoleálás erejéig sem. Ez sem keresztényi viselkedés Monsignore…

Excellenciás Püspök úr! Nem kérem, hogy kérjen bocsánatot, mert Ön azt adja, ami a valója, így a bocsánatkérés értelmetlen és őszintétlen volna Öntől. Csupán azt kérem, gondolja át: – megéri-e a katolikus egyházat és a magyar katolikus társadalmat fenekestül kifordítani, megosztani és szétzülleszteni a hazug liberális politikai elvárások mentén? Nem volna-e jobb bűnbánatba merülve egy évvel előbb kérnie a nyugdíjazását? Hátha, a ma Önre nehezedő gondoktól való elszakadás megvilágosodást hozna az Ön szemléletében, s nem követne egy a kereszténységre halálos veszélyt jelentő ideológiát és Isten-ellenességet… Mert az, amit ma Ön tesz, nem különbözik attól, amit a keresztényüldözések előtt és alatt tettek és tesznek az üldözők, az árulók.

Isten irgalmát kérem mindnyájunkra!

L.J. Ch.!

Stoffán György

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Nyílt levél, Publicisztika


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »