Olaszországban is előretörhet a jobboldal

Olaszországban is előretörhet a jobboldal

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök december 28-án este feloszlatta a parlamentet. Ezt követően 70 napon belül új választásokat kell kiírni, így a kormány rögtön összeült és be is jelentette azok időpontját: 2018. március 4. A XVII. törvényhozás 2013. március 15-én kezdte meg hivatalos működését, így ha nagy nehézségek között is, de kibírta az alkotmány által előírt öt éves mandátumot. Három kormány váltotta egymást ezen periódus alatt. Az első évben Enrico Letta volt a kormányfő, őt követte 2014 februárjától a reformtörvényekről tartott népszavazás elbukásáig Matteo Renzi, akinek a helyét 2016 decemberében külügyminisztere és bizalmasa, Paolo Gentiloni vette át. 

A parlament feloszlását és új választások kiírását már Renzi bukása óta követelik az ellenzéki pártok. A populista Öt Csillag Mozgalom (M5S), a szélsőjobboldali Lega, és a jobbközép pártok népszerűsége nemcsak a balközép Demokrata Párt (PD) kormányzási nehézségei miatt nőtt folyamatosan, de az egyre nehezebben kezelhető menekültügyi probléma miatt is. Ehhez hozzájárult, hogy a PD-ből kisebb politikai csoportosulások váltak ki, mert nem értettek egyet Renzi politikájával vagy személyével.

Nem volt viszont egy épkézláb választási törvény, ami alapján új voksolást lehetett volna kiírni. Először is harmonizálni kellett a két ház választási rendszerét, mert a felsőházban egy arányosított szavazati rendszer, a Constellum, míg az alsóházban a többségi rendszeren alapuló Itallicum volt érvényben. Mivel mind a két jogszabály az alkotmánybíróság változtatásaival volt tele, egy olyan választási törvényt akartak, amelyet az állampolgárok képviselői dolgoznak ki. Ezen kívül fontos cél volt, hogy a választási rendszer demokratikus legyen, de biztosítsa a kormányozhatóságot, ugyanis a második világháború óta eltelt 70 év alatt Olaszországban 64 kormány váltotta egymást. A képviselők végül kivárták október végét, hogy elfogadják a Rosatellum bis néven emlegetett új választási törvényt, amellyel a M5S-en és PD-ből kivált kispártokon kívül mindenki egyetértett.

http://mno.hu/

A képviselők harmada többségi rendszer alapján kerül be a parlamentbe. Minden választási körzetben egy párt vagy koalíció maximum egy egyéni jelöltet indíthat, és ha a jelölt legalább egy szavazattal többet ér el, mint vetélytársai, bejut a parlamentbe. Ez számszerűen 630 alsóházi képviselőből 232 jelöltet jelent és 109-et a felsőházi 315-ből. Mindkét ház nagyobb része arányos szavazati rendszerrel kerül majd be a parlamentbe, ahol az egyéni pártok számára 3 százalék lesz a küszöb, a koalícióknak 10. Minden választó csak egy szavazatot adhat le, tehát amikor az egyéni jelöltre szavaz, egyúttal a listára is szavaz.

http://mno.hu/

A M5S ez utóbbi pont miatt volt a tövény ellen. Mivel egy fiatal pártról van szó, még kevés meghatárotó politikusa van egy területen, így félő, hogy kevesebb egyéni, és így listás szavazatot kap. Erről árulkodik a november elejei szicíliai régiós választások eredménye is, ahol a párt alulmaradt a jobboldal közös jelöltjével szemben. A közvélemény-kutatások a márciusi választásokra is hasonló képet festenek. Egy esetleges Berlusconi (Hajrá Olaszország – FI) – Salvini (Lega) koalíció 315 mandátummal elsöprő győzelmet aratna. Őket követné 147 mandátummal a M5S és 131-gyel a PD. A maradék mandátum pedig a belépési küszöböt elérő kispárt kaparintaná meg.

A jobboldal nagy előretörése nemcsak a balközép fent említett nehézségeire alapszik. A szélsőjobboldali és az északi megyék szuverenításáért küzdő Lega Nord (Északi Liga) életében nagy fordulat következett be, amikor vezetője, Matteo Salvini október végén bejelentette, hogy a párt nevéből kikerül a „Nord” (Észak) kifejezés. Ez azt jelenti, hogy régiós szuverenitás helyett egy nacionalista pártot hozott létre, mely az olasz egységet akarja erősíteni, a migránsok és Európa ellen. Jó partnerre talált a hamvaiból feltámadó Berlusconiban, aki több hónapos hallgatás után ma szinte minden nap más televíziós adón tűnik fel. Annak ellenére teszi ezt, hogy a Severino törvény szerint egyelőre nem is indulhat politikai választásokon korrupciós pere miatt. Jelenleg Berlusconi a strasburgi bíróságon harcol a törvény eltörléséért.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »