Oroszország külföldi ügynökké nyilvánítja a nem baráti sajtót is

Egyhangúlag elfogadta az orosz Állami Duma – vagyis a parlament alsóháza – szerdán azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a külföldi vagy a határon túlról finanszírozott sajtóorgánumok külföldi ügynökként történő bejegyzését.

A harmadik, végleges változatban is megszavazott törvénymódosítást arra válaszul fogadták el a képviselők, hogy az Egyesült Államokban hétfőn külföldi ügynökként jegyeztették be az orosz állam által működtetett RT America televíziót, amelyet Washingtonban azzal vádoltak meg, hogy propaganda terjesztésével beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba.

A jogszabály-módosítást, amelyet Vjacseszlav Vologyin duma elnöke és a négy frakcióvezető kezdeményezett, várhatóan a jövő héten jóváhagyja a Szövetségi Tanács (a felsőház) is, és az államfő aláírásával emelkedik majd törvényerőre.

A törvénymódosítás azokat a médiumokat érinti, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek, avagy azok megbízottjai részéről részesülnek pénzügyi vagy más anyagi támogatásban. A szabályozás kiterjed azokra a sajtóorgánumokra is, amelyeket az ilyen forrásokból részesülő orosz jogi személyek támogatnak.

A változtatás az érintett médiumokra kiterjeszti a hivatalos megítélés szerint politikai tevékenységet folytató, külföldi ügynökként működő civil vagy nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó törvény hatályát. Azt eldönteni, hogy mely tömegtájékoztatási eszközöket sorolják majd be az ügynök kategóriába, a kormány lesz illetékes.

Az új szabályozás értelmében az ekként bejegyeztetendő médiumoknak nyilvánosan be kell majd jelenteniük, hogy külföldi ügynökként működnek és rendszeresen be kell számolniuk pénzügyeikről és személyzeti politikájukról.

A szerdai vita során Vologyin kijelentette, hogy a törvénymódosítás „szimmetrikus válasz” az amerikai fellépésre, amely azt jelzi, hogy az orosz médiát nem lehet „így (az RT-hez hasonlóan) kezelni”. Pjotr Tolsztoj házelnök arról beszélt, hogy „kényszerű” intézkedés történt, mert az orosz parlamentnek „válaszolnia kell a kihívásokra”. Hangot adott álláspontjának, miszerint ezáltal „a szólás szabadsága nem sérül Oroszországban”.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »